Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
E. Nagy Katalin: A koronázási palást restaurálásának előkészítése
Munkánk a fotózás folyamatának, valamint a dokumentálás módjának megtervezésével kezdődött. Ennek során az ábrázolás kompozi- ciős rendjét követve a palást felületét 45 képmezőre osztottuk fel. Ezekről a részletekről színoldalról, majd - a bélés, a gallér, a keresztpánt és a gallér alatti hajtások kibontása után - fonákoldalról fekete-fehér és színes felvételek készültek. Ezt követte - művészettörténeti feldolgozás céljára - a részletfelvételek készítése. A gallér alatti hajtások kibontása mütárgyvédelmi szempontból vált szükségessé. Ezután a palást felülete kisimult, mérete megváltozott, 19 cm-rel hosszabb lett. A palástkészités technikájának feltárásához, valamint az a- nyagvizsgálatokhoz szükséges mintavételekhez 8x8 cm-es felületen, a palást jobb alsó sarkán megbontottuk a három, egymáshoz varrt, különböző korú szövetréteget. A feltárás eredményeit az alábbi táblázatokban foglaltuk ösz- sze:l. A koronázási palást szöveteinek készitéstechnikája és a- nyagvizsgálati eredményei. 2. A koronázási palást hímzéseinek készitéstechnikája. 3. A koronázási palást himzőfonalainak anyagvizsgálati eredményei . 4. A koronázási palást fémfonalainak anyagvizsgálati eredményei. A táblázatokban összefoglalt adatok bizonyítására rajzok, makro- és mikrofelvételek készültek. A készitéstechnikai vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. Szövetek A palástnak és a másodlagosan felhasznált himzéstöredékek közül hat darabnak a hímzést hordozó alapszövete azonos, 11. század elején készült bizánci szövet. Szövéstechnikája samit, 1/2 vetü- léksávoly. A palást a keresztpánt, a gallér és a másodlagosan felhasznált himzestöredékek közül öt darabnak a hímzést hordozó alapszövete nem azonos. A palást alapszövetét kivéve a többi monokrom samit . A palást, a gallér és a keresztpánt második szövetrétege nem azonos. A palásté 1600-1630 közötti itáliai selyemszövet, szövé632
