Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - B. Perjés Judit: A restaurált lelet mint történeti forrás

B.PERJÉS Judit A restaurált Isist,mint történeti forrás összefoglalás - A régészeti leletekkel foglalkozó restaurátorok­nak természettudományos és történeti ismeretekkel is rendelkezni­ük kell, hogy munkájukat jól végezhessék. Minél korábbi egy le­let, annál kevesebb hozzá a történeti adat, sőt gyakran maga a feltárt lelet a történeti forrás, melynek feltárásához a restau­rátor is hozzájárul. Ezt több példa /római kori falfestmények, avar kori vödör, viseleti kiegészitők: öv, lábbeli, párta/ bemu­tatásával alátámasztja a szerző. Ezeket a komplex feladatokat csak állandó képzés és önképzés mellett valósíthatja meg a restaurá­tor. A múzeumi tárgyrestaurátor munkája során a legkülönbözőbb tárgyakkal kerül kapcsolatba; legújabb kori emléktárgyakkal épp­úgy, mint régészeti leletekkel. Etikai szempontból minden műtárgy /muzeális anyag/ egyformán értékes, óvandó, védendő, megmentendő, tudományos szempontból azonban korántsem ugyanez a helyzet. A res­taurátornak is tudnia kell, hogy az egyetemes történelem korsza­kai nagyon is eltérnek a felhasználható források mennyisége és mi­nősége tekintetében. Nyilvánvaló, hogy azoknak a korszakoknak a megközelitése okoz kisebb gondot, ahol a tárgyi emlékanyag csak egy " gyakran nagyon is kis - része a forrásoknak. Vegyük példá­nak a múlt század egyik magyar falusi portáját. A néprajzosok i- gyekeznek megmenteni mindent, a folklórt, a szokás- és hagyomány- rendszert és természetesen a tárgyi emlékeket. így kerülnek be a múzeumokba gazdasági eszközök, bútorok, viseleti emlékek, kegy­tárgyak, konyhafelszerelési holmik. A padlásra dobott cserépedé­nyek például igen gyakran darabokban hevernek, s igy bekerülnek a restaurátormühelybe. Sérült cserépedény fekszik előttünk. A fela­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom