Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A restaurátor, a múzeológus és a természettudományos szakember közös felelőssége a műtárgyak védelmében - Pécsi L. Dániel: Korszerű műtárgykörnyezet kialakítása a Zenetörténeti Múzeumban és más magyarországi múzeumokban
1980-ban nyílt meg "A magyar ipar a műtárgyvédelem szolgálatában" címmel az első ilyen tárgyú hazai kiállítás, ahol magyar vállalatok, kutatóintézetek mutatták be a helyes mütárgykörnyezet kialakítását szolgáló termékeiket. Ekkorra jelent meg szerkesztésemben a gyakorlati tudnivalókat tartalmazó "Múzeumi világítási és klímatechnikai berendezések, mérőeszközök" cimü kis kiadvány, amely minden Magyarországon beszerezhető, mütárgykörnyezetet javító mérőeszközt, berendezést és segédanyagot tartalmaz. Nagymértékben segített a mütárgykörnyezet elveinek helyes megítélésében és kialakításában az alap- és középfokú tárgyrestaurátor tanfolyamokon, valamint a Képzőművészeti Főiskola Tárgyrestaurátor szakán "Mütárgykörnyezet és múzeumi technika" címmel immáron négy éve bevezetett és oktatott tantárgy. A csekély óraszám ellenére is igen sok kezdeményezés indult el a vezetők felé azoktól a rés-* taurátoroktól, akik hallgatói voltak a fenti előadásoknak. Itt jegyezném meg, hogy örvendetes lenne, ha a múzeumok vezetői, a muzeológusok és a kiállitásrendezők részére is valamilyen formában tovább adható volna ez az ismeretanyag. Annál is inkább, mert a korszerű mütárgykörnyezet kialakítása elsősorban nem a pénztől függ, hanem a múzeumokban dolgozó vezetők, restaurátorok, muzeológusok, kiállitásrendezők és a mütárgykörnyezettel foglalkozó természettudományos kutatók és a múzeumi mérnökök jól összehangolt csoportmunkájától. Sajnos az utóbbi szakemberekkel - a Központi Múzeumi Igazgatóság Restaurátor Osztályán kívül - még egyetlen múzeumunk sem rendelkezik, holott az egész múzeumi területnek i- gen nagy szüksége lenne szaktudásukra. Indokolásul szolgál, hogy Magyarországon a múzeumok 80 %-a eredetileg nem múzeumnak épült, vagy amikor építették, még nem voltak ismeretesek azok a veszély- források, amelyek századunk második felében a nagyméretű hazai iparosítás és a csaknem 2 millió közúti jármű szennyeződései révén keletkeztek. A mütárgykörnyezetet leginkább befolyásoló tényezők - mint köztudott - a környezetszennyezők /ipari létesítmények, kommunális és lakóépületek, légi és közúti jármüvek füstgázai stb./, a természetes fényforrás /Nap/ és a mesterséges fényforrások /izzó67
