Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Entz Géza: A restaurátor helye és hivatása
három ütemre osztható. Az egyik a kutatás. A másik a kutatás a- lapján a feladat pontos meghatározása és a harmadik a megvalósi- tás. Ez világosan párhuzamba állitható a műemlékvédelemmel, hiszen tulajdonképpen elvileg mindegy, hogy az a bizonyos műalkotás épület, vagy valamilyen más, tehát festmény, szobor, iparművészeti tárgy-e. A kutatásnak olyan eredményeket kell felmutatnia, amelynek alapján egyértelműen vagy közel egyértelműen eldönthető, hogy mit kell tenni.- Tehát, hogy mi legyen a terv, amit meg akarunk valósítani. A kutatás és a tervezés a legszorosabban együttműködik mindenfajta restaurátori munka területén. A megvalósításban mindig figyelembe kell vennünk azt, hogy minden egyes eset egyedi és azt, hogy a megvalósítás nem fogja pontosan követni a tervet, hanem módosulni fog, éppen azért, mert előre nem látható kérdések, előre nem látható nehézségek mindig felmerülnek. , A restaurálás történetének kifejtését tetemesen akadályozza az, hogy egészen a 20. századig nem volt dokumentáció. A restaurátor kutatása és a kutatáson alapuló tervezés szempontjából óriási hát rányt jelent, hogy neki kell kitalálnia, neki kell kitapintania egyrészt azt, hogy mit csináltak azelőtt, másrészt azt, hogyan csinálták és milyen anyagokkal avatkoztak be az adott műtárgy é- letébe. A 20. században a dokumentáció általános követelménnyé válik. Nemcsak tudományos szempontból fontos az, hogy a dokumentáció mit tartalmaz és hogyan fogalmazódik meg, hanem erkölcsi szempontból is, mert a dokumentáció lesz alap a következő nemzedék munkája számára, amelynek sokkal megbízhatóbb, világosabb kiindulást jelent, mint amellyel eddig rendelkeztünk. Nem teszi fölöslegessé ugyan a további kutatást, de ezt lényegesen megkönnyíti. A dokumentációval kapcsolatos a restaurátori munka erkölcsi oldala is. Hiszen a dokumentációban jut kifejezésre az a felelősség- érzet, az a tudásanyag, az a manuális ügyesség, az a tudományos kutatás, amely az egész restaurálási folyamat teljességét jelenti . A fenti általános szempontok kerete tulajdonképpen meghatározza a restaurálás oktatásának korszerű menetét is. Erről a képzésről az előző tanulmány részletes felvilágosítást adott. Megvilágította nemcsak azt, hogy elvileg mit kell tenni, hanem kritikai meg204
