Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Entz Géza: A restaurátor helye és hivatása

gondolás alapján azt is jellemezte, hogy jelenlegi restaurálási képzésünk hol tart, melyek azok az eredmények, amelyeket joggal magunkénak tarthatunk, és melyek azok a hiányok, amelyeket még be kell töltenünk. És itt talán még egyet szeretnék emliteni, ami - ha jól figyeltem - nem hangzott el: a postgraduális képzést. Ez ma nálunk nincs megoldva, pedig az egész világon alapvető követelményként merül fel. Az a nemzetközi megbeszélés, amely ez év szeptemberében Drezdában lezajlott, 40-45 európai és amerikai résztvevővel megtárgyalta a restaurátorképzés ma aktuális kérdéseit. Szeretnék rámutatni arra, hogy nemcsak a restaurátor képzésben szükséges a postgraduális képzés, hanem a restaurálás tanárai szamára is. Hiszen a módszerek, a tudomány, a gyakorlat oly gyors lépésekkel megy előre, hogy egy bizonyos szinten való megmaradás e- gész rövid időn belül már korszerűtlenné, lemaradottá válik. Postgraduális képzés egyébként a tanárok számára máshol sincs még megvalósitva, tehát ez még egy jövőben megoldandó feladat.

Ha ebben a keretben nézzük a restaurátori tevékenységet, akkor világos, hogy a társadalom joggal elvárja a restaurátortól az érintett követelmények teljesítését, viszont a restaurátor is joggal elvárja, hogy a társadalom és a társadalom hatalmi és egyéb szervei vegyenek tudomást a restaurátor felelősségéről, és arról a sokágú feladatáról, amelynek a megoldásától függ tulajdonképpen azoknak a legtágabb értelemben vett műalkotásoknak további élete, amelyek a múzeumi területen, a műemlékvédelmi területen ma mind szélesebb és szélesebb perspektívával bontakoznak ki előttünk. A restaurátornak a csoportos munkán belül, a többi szakmai munkatársakkal való teljesen egyenrangú megítélése, és értékelése ma az egész világon egyike a restaurálás legfontosabb problémáinak. E tekintetben a szakemberek között teljes az egyetértés, s e körülmény abban a tervezetben, amelyet a konferencia meghívójával e- gyütt mindenki megkapott, világosan kifejezésre is jut.

Előadásom cime: a restaurátor helye és hivatása. Én ezt megfordítanám, s azt mondanám, hogy a restaurátor hivatása a legáltalánosabb értelemben vett történeti érték alapján mindenfajta műalkotás korszerű színvonalon való megőrzése. Ebből a hivatásból következik, hogy a restaurátor helye szakmai szempontból teljesen egyenrangú mindazokkal , akik ebben a felelősségteljes, sokágú, nagy perspektívával rendelkező munkában részt vesznek.

205