Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

T. Bruder Katalin: A szekszárdi szarkofág két kancsójának újrarestaurálása

A lyukba menetet vágtak. Ezekbe a menetes lyukakba hajtottak be rézcsavarokat. A felső kettőt az edény belsejében visszahajtották, az alsó csavarnak az edény belsejébe eső részére pedig egy nagy­méretű anyát tettek. Az edény belsejét kb.1 cm vastagságban ki­gipszelték. Külsején a felületi hibákat gipsszel "kiglettelték" és az egész tárgyat paraffinban átitatták, a látható részeket zöld­re festették. Ezáltal a tárgy első ránézésre azt a hatást keltet­te, mintha egy ép, szép, egyenletes patinával fedett bronztárggyal állnánk szemben. A restaurálás megkezdésekor - miután megbizonyosodtam arról, hogy milyen beavatkozások történtek a tárgyon - először a hozzá­férhető forrasztásokat szedtem szét. Az edény szétbontása közben derült csak ki, hogy a talprész külön darabból kialakított és nem egybe domborított a kancsóforma hasrészével, ugyanis a két darab találkozását olymódon hidalták át, hogy egy darabból való kiala­kítás érzetét keltette. Az összes alkotórész forrasztásának kiol­vasztása után, mikor a has belsejében lévő un. füstcsövet is si­került kibontani, kerülhetett sor a belső gipszréteg eltávolítá­sára. Ezt követte a fül leszerelése és a kancsó használatának i- dejéből származó, az edény belsejében a bronz és a gipszréteg kö­zött megmaradt anyagból a mintavétel. Tekintettel arra, hogy a letisztítás /gipsztől, festéktől, paraffintól/ után nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyat nagyon sok helyütt aktiv romlás veszélyezteti, egy lugos-g'licerines oldat­ban való kezelést végeztem el rajta, melyet mechanikus tisztítás­sal váltogattam. Ezt követhette - főként a hasrészen és a kancső szájánál -, az ötvös módszerekkel történő, eredeti formára való visszaigazitás. Természetesen az anyag nyúlását már helyrehozni nem lehetett, igy az un. hólokat kénytelen voltam bennehagyni az edényben. Az újbóli mechanikus és kémiai tisztítás, semlegesités után a bronz kellemes dohánybarna szint kapott. A kiszárítást követhet­te a törések megragasztása, melyet még szétszedett állapotban, be­lülről üvegszállal erősített UHU-plus ragasztóval végeztem. Ugyan­csak ezzel a ragasztóval történt a különböző alkotóelemek egymás­hoz illesztése. Forrasztást nem alkalmaztam a tárgyon sehol. A hi­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom