Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
T. Bruder Katalin: A szekszárdi szarkofág két kancsójának újrarestaurálása
Bár Kubinyi Ágoston a nagyobbik bronzkancsót füstölésre, töm- jénezésre használt edénynek tartotta, vele szemben már Radnóti Aladár erről igy irt: "Technikában szorosan ezekhez a kancsőkhoz /lemezkancsók öntött füllel - megjegyzés tőlem T.B.K./ tartozik a szekszárdi őskeresztény, 4. századi szarkofágból előkerült melegitőedény. Ez a kancsó magasabb talpon áll, testének alsó részé3 ben parazsat kellett elhelyezni, hogy a felső részbe öntött folyadékot melegen tartsa. A kancsó száját szűrő zárta el, mig a kiöntőn a vajtai kancsóhoz hasonlóan cső volt. A fül rossz, provinciális munka. Ilyen, lemezből készült melegitőedényt nem ismerünk, ez a szekszárdi igen szerényen hat a korábbi öntött, jól kidolgoLj. zott darabok mellett." Azt, hogy ez valóban melegitőedény lehetett, bizonyltja, hogy a tárgy szétszedése és a korábbi restaurálási anyagok eltávolítása után sikerült a belső csőrészen és a hasban római-kori vízkőlerakódást találni. Ebből vett anyagmintát Török Klára vegyész kollégánk elemezte meg és a következő szakvéleményt adta: "A római kancsó belsejében talált vizkőminta infravörös spektrosz- kópiás vizsgálatánál a vizkőre jellemző sávokon kivül egyértelműen szerves anyag jelenlétét bizonyító sávok is jelentkeztek, melyek növényi eredetre utalnak. A szerves anyag1 pontos meghatározása további összehasonlitó vizsgálatsorozatot igényel." Ez alátámasztja azt az elképzelésemet, hogy a kancsó előre el készített növényi főzet melegentartására szolgált. A mondottak a- lapján indokolt volt a kancsó száján elhelyezett szűrő alkalmazása, hogy a növényi részek ne kerülhessenek a kancsóba. Természetesen a főzet jellegének meghatározását a még folyamatban lévő vizs gálatok fogják csak eldönteni. A kisebb méretű kancsó restaurálása A kancsót a múlt századi restauráláskor anélkül, hogy a földben keletkezett deformálódásokat kiigazították volna, eines forrasztással állították össze. Mivel a sérülések, repedések igy nem voltak javithatóak, a törések mentén egy kissé összehúzták a darabokat , hogy fedésben könnyebben tudják forrasztani. Ugyancsak ez az ok - egymásra fekvő forrasztási felületek képzése - késztethette a hajdani kollégát arra, hogy a kancsó köpenyrészéből kitört darabot, melynek pontos helyét a szétszedés után sikerült megtalál 38
