Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Báthy Géza: Egy római kori bronztál restaurálása a felszínbe simuló alálapolás módszerével

JEGYZET

1. A tárgy a Janus Pannonius Muzeum tulajdona, a pécsi Székes- fehérvár utcai késő római temető később feltárt anyagával Katona György Zsuzsa régész fogja publikálni.

2. Az anyagok kvalitativ összehasonlitására elvégzett röntgenfluoreszcens vizsgálat Cd-109-es izotóppal történt, besugárzási idő: 100 s.

3. A "Faltenbecher" pohár alakú üveg, vagy kerámia edények egyik tipusa a római korban. Készitéskor a még képlékeny tárgy oldalát 4 vagy 6 helyen benyomták, ezáltal a palástot függőleges bordák és bemélyedések váltakozása diszit'i.

4. A fém- és ötvös-restaurálásban a fémlemezek tartós rögzítésére, összedolgozására általánosan használtak az átlapolás és alálapolás többezeréves és újabb műszerei . A legfontosabb fémipari eljárások a kialakulás sorrendjében: szegecselés, kovácshegesztés, forrasztás, ragasztás /2. ábra/.

Üstöknél, situláknál a Hallstatt-kortól találunk tökéletes

szegecseléses illesztéseket mind a készítésnél, mind a korabeli javításoknál. A szegecsfejeket vagy diszitő jelleggel hangsúlyozzák, vagy gondos elkalapálás -után oly tökéletesen lecsiszolják, hogy az szinte észrevétlenné válik.

Az egyes .illesztési eljárások technikatörténeti vizsgálatára itt nem térhetünk ki.

5. A legfontosabb eljárások mellett jegyzetben megadjuk azokat a jelentősebb magyar publikációkat, melyek az egyes módszerekkel sikeresen megvalósított munkákról számolnak be.

6. Szvetnik Joachim-Krach Ernő: A Patroklusz ereklyetartó székJ I

rény két fő alakjának restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem

3. Bp. 1976.

26