Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Báthy Géza: Egy római kori bronztál restaurálása a felszínbe simuló alálapolás módszerével

7. Bencsik László: A 15. század közepéről származó pikkelymintás ezüst borospohár restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 5. Bp. 1978.

8. T. Bruder Katalin: A Szomor-Somodorpusztai római kori kocsilelet kancsójának rekonstrukciója. Múzeumi Műtárgyvédelem 4. Bp. 1977.

9. Szabó László: Egy 16. századi ereklyekereszt restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 8. Bp. 1980.

10. Báthy Géza: Nagyméretű fémtárgyak kiegészítése. A műtárgyak kiegészítésének problémái. 1979.

11. A Palóc Muzeum vörösréz edényének restaurálása /Szalay Zoltán: A régészeti eredetű fémtárgyak restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem Bp. 1975. 67. old./

12. Koppán Zsolt: 16. századi "Spanyol" sisak restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 8. Bp. 1980.

13. Lemezek lapolásos forrasztásánál az átlapolási méreteket úgy kell megválasztani, hogy a kötés szilárdsága nagyobb legyen mint az alapanyagé. Tapasztalati épték, hogy az átlapolás legkedvezőbb szélességi mérete az anyagvastagság 1-3-szorosa. Alálapolásnál az alálapoló lemez szélessége az anyag vastagságának 4-6-szorosa kell legyen.

A fémragasztás - irodalomban sokkal nagyobb alá- lapolási szélességek szerepelnek, mint a forrasztásnál. Gyakorlati irányértékek az átlapolási arányra /az átlapolási hossz és a lemezvastagság hányadosára/: hidegragasztóknál 10...20, melegragasztóknál 8....15. Ezek huzó, nyiró és szakitó igénybevételnek kitett ipari ragasztásokra vonatkoznak. Műtárgyak esetében az esztétikum és hitelesség érdekében kézenfekvő, hogy engedményeket tegyünk az ipari követelményekkel szemben. A ragasztógyanták jó kiválasztásával /Araldit katalógus stb./ biztosítani lehet a műtárgyak megkívánt statikáját .

27