Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Rácz Jenő: Az Esterházy Kincstár XVII. századi keresztórájának restaurálása

RÁCZ Jenő Az Esterházy - kincstár XVII századi keresztórájának restaurálása 1951-ben született Budapesten. Debrecenben, a Református Kollégium gimnáziumában érettségizett. Érettségi után a Budapesti Történeti Múzeum­ban dolgozott leletmentőként, majd az aranyműves szakma elsajátítása után, 1973-ban az Iparművészeti Muzeum ötvös restaurátora lett. A muzeum gyűj­teményében előforduló összes fémmüves technika (ötvös, fegyver, óra) is­merete feladatköréhez tartozik. 1976-ban az Országos Restaurátor Pályázaton III. helyezést ért el egy 1620-ban készitett vadászkészlet restaurálásával. 1980-ban szerzett diplo­mát a Magyar Képzó'müvészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakán. A főiskolán készitett dolgozatai: A kalotaszegi Írásos vőfélykendő (MRMK: 66. sz. ), Egy XVII. századi elefántcsont asztaldísz restaurálása (MRMK: 146. sz. ), XVII. századi török gyilok restaurálása (MRMK: 228. sz. ). Az Országos Iparművészeti Muzeum őrzi azt az igen jelentős mü- tárgyegyüttest, amelyet Esterházy-kincsként tart számon a külföldi és ha­zai szakirodalom. A kincstár alapjait Galántai Esterházy Ferenc és Illésházy Zsófia el- soszülött fia, a később nagytekintélyű Miklós (1582-1645) vetette meg a XVII. század elején, részben házasságai révén naggyá terjedt családjának vagyonos tagjaitól örökölve, részben közéleti tevékenysége által szerzett javaiból. "A fraknói Esterházy kincstár összeírásai néhai Esterházy Miklós ha­lála után" ekkor vétettek fel. A gyűjteményt (az Országos Levéltárban őr­zött leírás alapján ismerjük) 13 ládában tárolták "Fraknó kincses házá­ban". Összetételére nézve változatos, de volumenét tekintve nem nagyobb, mint a többi korabeli főúri "Kunst und Wunderkammer" anyaga. A leltár szövegét olvasva megtudhatjuk, hogy általában az egyes anyagféleségeket külön tárolták, becsomagolva, vagy bőrrel bevont dobozokban. A tárgyak meghatározása szűkszavú, csak lényegi felsorolást ad. Esterházy Pál (1635-1713) már nemcsak a családi relikviák, egzotiku­mok őrzője, hanem tudatos gyűjtője a képző- és iparművészeti, könyvtár- történeti és numizmatikai régiségeknek. 1721-ben Esterházy József kérésére vették fel a kincstál' inventáriu- mát, amelyet az Iparművészeti Muzeum adattára őriz. A leltár hosszú ideig (1721. április 25. - 1725. január 6-ig) tartott. Az elhúzódott munka Írás szerint több kéztől származik. Magyar nyelvű, jól olvasható, többé-kevésbé pontos leírását adja a tárgyaknak. Az anyag tárolási módja szekrényekben történt, amelyet a párosán számozott 82 almáriumban helyeztek el. Az inventátorok, a leírás alkalmával almáriu­monként sorban haladtak a müvek előtt, megjelölve annak szekrényen be­lüli numerusát is. A 31-32. almáriumban a 3 N° alatt található "Egy Ezüst aranyos Clucifixus a fölött egy gömbölyű órácska" meghatározású tárgy, melynek restaurálása volt dolgozatom témája. A különleges formájú óra tehát az 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom