Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Koncz Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása
ditott T-alaku lehetett. Ennek alapján sematikus kapocsrekonstrukciót végeztem: a szij sertésbőr, a fémrész pedig 1 mm vastagságú, csersavval patinázott vaslemez. Azért döntöttem a vas mellett, mert az arctáblában megmaradt kapocstüske vasból volt. A fémrészt a leserfelt bőrhöz ragasztottam, és átfúrva a lemezt, két szöggel ránitteltem. JEGYZETEK 1. Az arctábla-előzék alatti ellenkasirozo lapon szereplő' kézírás XVII. századi írásmódot mutat, ami a könyv kötésének idejét segít behatárolni. E kézírás vagy toll-, vagy szépiráspróba, hiszen a számoszlop szakaszai ill, szövegrészek ismétló'dnek rajta. E közlés szintén Mezei László professzortól való, melyért ezúton is hálás köszönetét mondok. 2. Poliszaharidok enzimatikus lebontásánál az amilázok a legfontosabb emésztő' enzimek közé tartoznak, melyek a keményítőt (és a glikogént) maltózegységekre bontják le. Az amiláz" szó egy enzimcsoportot jelöl. Megkülönböztetünk dextrinogén, vagy el- folyósitó alfa-amilázt, és szaharogén, vagy elcukrositó béta-amilázt. Az alfa-amiláz a keményitőláncban a spirálon belül egysikba eső kötéseket szakítja fel, kisebb oli- goszaharidokra bontva azt, de teljes lebontásra nem képes. A teljes lebontást az előbbi jelenlétében béta-amiláz végzi úgy, hogy a láncvégről indulva fokozatosan diszaharidokat hasit le, A folyamat jelentősége abban áll, hogy a keményítő polimerláncát oldható részekre bontja fel. A folyama: végén az enzim, mely voltaképpen biokémiai katalizátor, változás nélkül marad vissza. Az enzimek rendkívül specifikusak, nevük arra az anyagra ill. vegyületre utal, melyeket reakcióba hoznak azáltal, hogy átsegítik őket egy, a reakció megindulásához szükséges kritikus energiaküszöbön. így az amiláz név a keményítő (CgHjQO-jní^O nevére - amilum - utal. Ha a keményítőt teljesen ki akarjuk oldani, akkor kezelés előtt a papirost megtartásától függően hosszabb időtartamra langyos desztillált vízbe kell áztatni. Ekkor 0, 2 Vos amilázoldatot alkalmazunk, melynek NaCl-tartalma 0, 3-0, 4%. Az optimális hőfok 17°C, állati eredetű diasztáznál a kívánt pH 6, 9, malátából nyert diasztáz esetében pedig pH 5, 5- 6,0! (A REANAL által forgalmazott alfa-amiláz pl. malátából készül, tehát az utóbbi 'pH-tartományban működik. ) Kiegészítésül elmondható, hogy az oldhatóság a folyamat végén annak köszönhető, hogy a keményítő dextrinekké törése révén vészit viszkozitásából, elfolyósodik, majd egy lassabb folyamatban a keményítő részlegesen maltózzá hidrolizál. Mivel a reakciót aktiválja a Cl" és a Car ^jelenléte, az enzimoldatban a só disszociált kloridionja aktivátor szerepű. A keményítő két ismert komponense az amilóz, amely jóddal kék és az amilopektin, amely vörösesbarna csapadékot ad. Az egyenes láncú amilóz mellett az elágazó láncú amilpektin komponens is feltördelődik, de utóbbiban az elágazáshelyek megmaradnak. Az amiláz a természetben több helyen előfordul, igy pl. a nyálban (ptialin), de számos baktériumtörzs és penészgomba is tartalmazza. 3. A fehérjék jelenlétét kimutató szinreakciókat a fehérjékben lévő aminosavak adják. Ez alól kivétel az un. biuret-reakció, amely nevét a karbamid hevítésekor keletkező biurétről (NI^-CO-NH-CO-NHo) kapta. A reakció jellemző mindazokra az anyagokra, melyekben karbonil-imid-csoport előfordul. A vizsgált oldathoz tömény (40%) NaOH-ot adva erősen lugositjuk, és cseppenként 1%-os CuSC>4 oldatot adunk hozzá, mig a keletkezett Cu(OH)2 csapadék feloldódik. Mélykék színeződés jelentkezik, mert a kupri-hidroxid-csapadékot a fehérjék mélykék színnel oldják. Túl sok kupri-hidroxidot nem szabad az oldathoz adni, mert színe elfedheti a jellemző mélykék, vagy gyengébb reagálás esetén a liláskék szint. A reakció alkalmas arra is, hogy a fehérjék fokozatos hidrolízisét nyomon kövessük: minél jobban leepül a fehérjemolekula, annál inkább pirossá válik a reakció eredetileg kékeslila színe. így pl. a peptonok vagy albumózok (melyek a fehérjék bomlási termekei, s igy átmenetet kepeznek a fehérjék és az aminosavak között), piros szint adnak a biuret-reakcióban. 52
