Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Bőrtárgyak restaurálása Magyarországon
0, 5 g cédrusolaj 1 1 vízben összekeverve. Ezután a bort formán, itatósok között szárítjuk. Ragasztás A konzerválás után következhet a ragasztás és a kiegészítés. Minden esetben arra törekszünk, hogy a tárgyat ne csonkítsuk meg. Ezért olyan eljárást dolgoztunk ki, hogy a szétszakadt részeket élbe ragasztjuk. Ehhez a Wacker- cég által gyártott "Elastosill 07" szilikon alapú ragasztót használjuk. A ragasztó levegőn szárad, rugalmas és nem szívódik fel a borbe. Nehezebb tárgyaknál szükséges a ragasztást tovább erősíteni. Husoldalon a bor felületébe ferdén és keresztbe a ragasztott éleken éles késsel bemetszést vágunk. Ebbe erős lenfonalat helyezünk és Elastosill 07-tel visszaragasztjuk a felmetszett bort. A már konzervált bor felületéről szilikonnegativot készítünk. Olyan felületet keresünk, amely hasonlít a kiegészítendő részhez. Ezután elkészítjük a kiegészitö-masszát. Polivinilacetát diszperzióba megfelelő szinü földfestéket és legfeljebb 5% jól szétfoszlatott azbesztpelyhet teszünk és jól összekeverjük. Ezután a szilikonnegativot megfelelően beállítjuk, és a kiegészítendő részt színével a negatívra helyezzük, a széleket lanolinnal a negatívra ragasztjuk. Ekkor még helyükre ragaszthatjuk a fenti módon az esetleges töredékeket is. Ezután a hiányzó részre felkenjük, széles müanyaglapáttal, az elkészített kiegészítő masszát. Miután vékonyan felkentük a masszát, vékony lágy poli- uretán szivaccsal összenyomjuk és száradni hagyjuk. Csak a teljes száradás után lehet a negatívról leválasztani. A felesleges lanolint lakkbenzinnel oldjuk le. Ha szükséges, nagyobb kiegészítéseknél itt is beépíthetünk a kiegészítés széleibe lenfonalat. A kiegészítés felületét Ugyanúgy lehet bőrápolószerekkel kezelni, mint az eredeti bőrfelületet. A beszámolóban megemlített néhány eljárás munkásságunknak csak kis része. Célunk kutatásaink és restaurálási elveink vázlatos bemutatása volt. 84
