Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Soós Katalin: Papíranyag és pergamen oklevél restaurálásának lehetőségei
cellulóz nem vándorol át, s igy esztétikusabb eredmény érhető el. A beszáradt ragasztóréteg vizre érzékeny, penészállósága kiváló. A jobb ragadás érdekében egy kevés Planatol (polivinil-acetát alapú vizes diszperzió) is keverhető hozzá. A ragasztásokat csonttal simitjuk le, majd szikkadás után présben szárítsuk meg. 2. Erősítések, pótlások "japánpapirral" * 13 A hagyományos merített papirossal való pótlás helyett használhatjuk a különféle minőségű japánpapirokat. A japánpapir jó minőségű növényi rostokból (a csalánfélékhez tartozó) Rami vagy Kinafü háncsrostjaiból készül. Európában csak a XVIII. századtól ismert. Összetétele: 68, 6% cellulóz, 13, 1% hemicellulóz, 18, 3% egyéb: tehát szinte tiszta cellulóznak mondható. Nedvszivóképessége jó, szakítószilárdsága a nedvesség hatására nő, hőállósága 150 C°-ig megfelelő, a mikroorganizmusoknak és gombáknak ellenáll. E kedvező tulajdonságai alapján a restaurátorok világszerte használják. Kiegészítéshez a vastagabb, Írásos részek erősítéséhez a legvékonyabb fajtáját választjuk: használható több rétegben is. Az eredmény Jórészt a megfelelő számú “s vastagságú pótlópapir és a ragasztó elkészítésétől függ. Ugyanis a sima, vizoldásu ragasztó száradás után kissé átlátszó, zsíros külsőt ad. Ezért kell színező és töltőanyagként bekeverni kevés titán-dioxidot (TiOg). Ennek szükséges mennyisége érzés után, illetve próbaragasztással állapítható meg. A töltőanyag túlzott adagolását kerüljük, mert a ragasztó vészit ragadóképességéből. A kiegészítést célszerű szilikonpapiron végezni. A japánpapir-foltokat mindig tépett széllel tesszük a javítandó felületre, majd óvatos rányom- kodás után, szikével elrendezgetjük a rostszálakat, igy szépen beépül a javítandó lapba. Hiányzó részeknél mindkét oldalról végezzük a pótlást. A javítás alatt a foltok már száradnak, ezért préselés előtt vizszóróval az egész lapot egyenletesen bepermetezzük, majd szilikonpapirok között, később szivópapirok között száradásig préseljük. 3. Bepótlás, illetve erősítés gépi módszerrel Magyarországon a gépi iratrestaurálást 1957-ben vezette be az Országos Levéltár restauráló műhelye. Ez a munka az amerikai Barrow-féle gép alapján a zágrábi Strojotechna gyárban konstruált laminátor segítségével történik. Az eljárás lényege, hogy a meggyengült papíranyagot gépi utón különféle japán rostokkal erősitik, ragasztóként műanyag fóliát alkalmazva. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a polietilén fólia a legmegfelelőbb. Megfelelő vékonysága miatt a fóliával erősített irat többször visz- szatehető a gépbe, tehát az irat később is vasalható. A gépi restaurálás előnye, hogy a müanyagragasztó a lehető legegyenletesebben kerül a papírra, továbbá, hogy nagy mennyiségű és súlyosan 58
