Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Morgós András: A fa korrózis tulajdonságai
MORGÓS András A fa korróziós tulajdonságai A fának a környezet hatására történő megváltozását a fa korróziójának nevezzük. A környezet korróziós hatásai befolyásolják a fák élettartamát. Ezért fontos, hogy múzeumi területen is ismerjük a fák korróziós tulajdonságait. A fa korrózióval szembeni ellenállóképessége igen nagy, sokkal nagyobb, mint például a vasé. Angol statisztikai adat szerint az évi vastermelés 40%-a pusztul el korrózió következtében. A fa ehhez képest sokkal ellenállóbb, tar- tósabb anyag, ha meg tudjuk védeni a növényi és állati kárositóktól. A fa nagy- korróziós stabilitása azzal magyarázható, hogy környezetével jobban kémiai egyensúlyban áll, mint a fémek. Ennek ellenére a fa sem mentesül a környezet korróziós romboló hatásaitól, amelyek a fa bomlásához vezetnek. A korrózió bekövetkezhet atmoszférikus tényezők - levegő, fény és viz - hatására (klimaviszonyok), vagy különböző vegyi anyagok - lúgok, savak, sóoldatok -, valamint biológiai kártevők hatására. Múzeumi gyakorlatban főként az atmoszférikus tényezők és a biológiai kártevők a jelentősek. Ezek mellett a restaurátorok számára fontos, hogy a fa különböző vegyi anyagokkal szembeni ellenállóságát is ismerjék, mivel ennek ismeretében a restauráláshoz felhasznált vegyszereket úgy tudják megválasztani, hogy a fára lehetőleg se a restaurálás alatt, se több év múlva ne fejtsenek ki korróziós (bomlasztó) hatást. Légköri tényezők korróziós hatása . A levegő páratartalmának hatására a fa nedvességet ad le vagy vesz fel. A fa a levegő páratartalmával dinamikus egyensúlyban áll. A levegő' nedvességtartalmának változását bizonyos késéssel követi. Ha a kiszáradás, illetve nedvesedés gyorsan következik be, a fa "dolgozik" és a fellépő feszültségkülönbségek miatt szétrepedezik. A repedéseken keresztül a biológiai kártevők könnyebben megtámadhatják. így a levegő hatása ha nem is közvetlenül, de közvetett utón a fa bomlásához vezethet. A levegő oxigénje a fa felületén a cellulóz oxidációját idézi elő, s ez a fa szinét megváltoztatja. Eleinte a fa megbámul, később a világos szinü fák elszürkülnek, a sötét színűek elhalványodnak. A sejtfalat felépítő cellulóz oxidációja a sejtfal szívósságának csökkenéséhez vezet, a fa felülete rideg lesz. Ezt a folyamatot védőanyagokkal csökkenthetjük. A fény (napfény) korróziós hatása változik attól függően, hogy közvetve vagy közvetetten éri a fát. Az ultraviola sugarak hosszabb időn át érve a fát, a fa cellulóztartalmát változtatják meg, ennek hatására a farostok rideggé, törékennyé válnak, csökken a fa rugalmassága. A fénysugárzás korróziós ha102
