Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hervai Istvánné: József nádor öltözékének restaurálása
vességf elvételi kísérleteket. Úgy találta, hogy az idő és a száradás, illetve a nedvességfelvétel között a függvénykapcsolatok hiperbolikusak. (Tö- möttebb anyag esetén a száradáshoz szükséges idő megnő. ) Tehát azonos idő alatt a száradás mértéke nagyobb, mint a vizfelvételé. Később, az 1910-es évek végén, a levegő relatív nedvességtartalmának függvényében ('-f = 0 - 100 között) vizsgálták a szöveteket, és kiderült, hogy -f = 70% felett a görbe eltér a hiperbolától, és rohamosan emelkedik, mert a tömegvonzás következtében az intermolekuláris terekben a vízgőzök sűrűbbek, mint a levegőben. Nagy relativ nedvesség esetén a vízmolekulák már nem az intermolekuláris terekben, hanem a szálak felületén adhéziósán kötődnek. Dr, Disehka Győző nézete szerint azonban a szövetek '-f = 70 értéken felül is ugyanazt a szilárdsági törvényt követik, mint y-nek alacsonyabb értékeinél. 1 Tehát ha a higroszkópos vizmennyiség a levegő relativ nedvességtartalmának függvénye, Rejtő Sándor megállapítása szerint: "szálasterményt nagyobb relatív nedvességű levegőben helyezünk, ebből vizet fog felszívni, holott kisebb nedvességű levegőben, annak nedvességet fog átadni, vagyis száradni fog, " A gyapjú vízelnyelő tulajdonsága a kutikulához (epikutikulához), vízmegkötő tulajdonsága pedig a szub- kutiszhoz, főleg a kortexhez fűződik. A víz adszorpciójáért feltehetően elsősorban a peptidkötések a felelősek. A főláncokat keresztirányban hidszerü oldalláncok kötik össze, hasonlóan mint a létra fokai. Ezek kétfélék lehetnek: cisztinhidak, melyekben maga a cisztinmolekula adja a létra egyik fokát, vagy sóhidak, melyeknél egy bázikus végcsoporttal rendelkező oldallánc egy savas végcsoportu másik oldallánccal összekapcsolódva sót alkot. Vannak OH-tartalmu hidrofil oldalláncok is, a szerin , treonin és a tirozin. Röntgenspektroszkópiai vizsgálatok szerint a viz nem hatol be a gyapjú krisztallitjaiba, és igy csak az amorf hányadban levő peptidkötések köthetnek le vizet. A lágyítóknak a gyapjúban hasonló szerepük van, mint a műanyagokban. A száradás feltételezhetően a fonalmolekulák közötti másodlagos kötéseket pusztítja. ^ Ezek szerint a restauráláskor használt tisztítószer lágyitó, puhító hatása abban áll, hogy hidként szerepel a fonalmolekulák között, visszaállítva az eredeti távolságot, ezért a textília puha fo- gásuvá, lággyá válik. ^ A mikroorganizmusok (egysejtű baktériumok) pusztító hatásának következtében a gyapjuszőr amorf anyaga, mely a pikkelyekben és a kéregsejtekben található, oldódik fehérjebontó enzimek hatására. ^ 3.2.2. Az aranyozott ezüstszál korróziója Korrózió a hímzés, illetve a sujtások kidomborodó részén mutatkozik, ahol a használat következtében az arany az ezüstről lekophatott. Ezeken a helyeken barnásfekete elszíneződés látható, mely az alatta, illetve mellette levő textilrészeken is mutatkozik. A kioldott ionok az elemi szálak felületén einasználódnak. A fehérje vagy cellulóz felületére jutott réz és ezüst fungicid és bakteroeid hatású^. A barnásfekete szín ezüstszulfid, illetve ezüst-oxid jelenlétét mutatja. (>» 7 3.2.3. A mente díszítésére felhasznált szőrmét találtuk a legrosszabb állapotban. Az oldalkivágásnál és az eleje részen darabokban megmaradt, de csekély mennyisége és a bőrrészek teljes elpusztulása miatt visszahelyezése lehetetlen. Csak vizsgálatra alkalmas. 72
