Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Hatalay Géza: Római rézveder és hódoltságkori rézedény restaurálása

HATA LAY Géza Kómái rézveder és hódoltságkori rézedénv n restaurálása 1929-ben született Budapesten. Érettségi után ötvös segédlevelet szerzett. 1964 júliusától a Budapesti Történeti Muzeum alkalmazta, mint fémres­taurátort. Itt a középkori, valamint ókori fémtárgyakat restaurálta. 1968 májusában átkerült a Vendéglátóipari Múzeumba, ahol mint általános res­taurátor, egyedül kezelte a muzeum teljes tárgyi gyűjteményét. 1973 áp­rilisától dolgozik a Szépművészeti Múzeumban, Itt elsősorban fém-restau­rátor, de terrakotta és fém műtárgyakat is kezel. A Főiskolán készített dolgozatai: Az anatóliai szövött szőnyeg 1975. (MRMK: 12. sz. ), Kisázsiai függönyszárny restaurálása 1977. (MRMK: 93. sz. ), XVI. századi párta­öv restaurálása 1977. (MRMK: 151. sz.). 1. Római rézveder (i. e. II-III. század) Méretei: magasság: 16,5 cm, átmérő: 19 cm, talpátmérö: 7 cm, talp­magasság: 1 cm, fogantyú ivmagasság: 9 cm. A tárgy a Budapest, III. kerület, Benedek Elek utcai temetóásatásból, kiszántott sírból került elő. A veder teste bogrács alakú, szájánál enyhén kihajló. A tartófül egy­szerű félköri vés, amely mindkét oldalon egy-egy kis hullámmal fut bele a perem vonalába. Talpa kissé kónuszos. A fogantyú nyolcszögletű, visz- szahajló kampója stilizált hattyufejjé kalapálva. A test a tartófülek vona­lában széttört. Oldalának kb. egyharmada hiányzik, a meglévő' részből is több kisebb és nagyobb darab letört. Talpán az oldalból csak minimális kezdemények maradtak. A fenékrész is hiányos. Az egész tárgy felületén a rárakódott szennyeződések és aktiv korrózió látható. A veder analógiáit Pannónia határain túl, a Rajna mentén kell keres­nünk. A Rajna-vidéki manufaktúrákban készült un. Ilemmoor-tipusu vedrek néhány szórványosan előforduló példánya valószínűleg a Duna-menti helyi­ségek I. sz. végi idegen légiókkal való feltöltése után került Pannónia te­rületére. Domitianus császár idejében, a korábbiakhoz képest fantasztiku­san felduzzasztott állomáshelyek igényeinek kielégítésére a kereskedelem is megélénkült. A galliai és germániai manufaktúrák, felismerve a viziút előnyeit, kereskedőik által elárasztották áruikkal Pannónia Duna menti te­rületeit. Ezek a vedrek, bár szám szerint talán nem is sok került ebbe a tartományba, a helyi műhelyek számára technikai és díszítő ötletekkel szolgálhattak. így alakulhatott ki az a típus, melyhez ez a veder is tartozik, s amely­nek valószínűleg Pannónia, de legalábbis a Duna mente lehetett a készíté­si helye. A leletek tanúsága szerint Pannónián kívül csak Pantikapaion (Keres) területén ástak ki ilyen vedreket. Valószínűleg azok is innen ke­rültek ki. A szlovéniai Grobljéban is találtak ilyen vedret a II-111. szá­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom