Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Farkasvölgyi Zsuzsanna: Az Iparművészeti Muzeum XV-XVI. századi kazulájának restaurálása

módszerrel némelykor nemcsak fejeket, de egész figurákat is kialakítot­tak. A keresztre feszített Krisztus testét általában két milliméter vastag nemezből készítették el. Ahol a test domborulata megkívánta, ott több réteget helyeztek fel, és ezeket egymáshoz varrták. A nemezből megmin­tázott testet fehér lenfonállal hosszában átöltötték, az egész alakot fehér selyemmel lefedték, s végül a figura szélein apró száröltésekkel levarr- ták. A kéz és a láb ujjait hasonlóan alakították ki. A hímzéstechnika fejlődésével párhuzamosan az öltések egyre finomab­bak és kisebbek lesznek. A fejeket már nem domborítják, az arckifeje­zést a finom öltések színezésével és irányával alakítják ki, A fejet, illet­ve az egész kihimezendő felületet előre kirajzolják, gyakran kifestik, és a pontos rajz nyomán kihimezik. Az arcot fehér selyemmel varrt függő­leges öltések borítják. A leggyakrabban használt öltésmód a hasított öltés. Sodratlan selymet használva, a hasított öltést sorokban varrják, az ölté­sek kezdete és vége alig látszik, sima megszakítatlan felület képződik. Hasított öltésmód: a leöltés után, a visszáján kicsit visszafelé és az előbbi öltés vége előtt, ezt hasítva öltenek fel, és a színen haladnak megint előre. A szemeket is ezzel az öltéssel varrják. A szemöldök egy hosszú öltés, többször leöltögetve. A szemhéj formája szerint varrt öl­téssorok a szemhéjak hajlását is mutatják, s az orr és a száj is ugyan­ezen öltésekkel készült. Az arc kivarrásának másik módja, hogy a sorok­ban varrt hasított öltések forma szerint haladnak. Nemcsak a szemhéjak hajlásához idomulnak, hanem a homlok, az orr, sőt néhol az áll formáját is követik, A hajfürtöket szintén hasított öltésekkel árnyaltan varrják ki. A gyermek Jézus haját ötletes technikával hímezték ki. A Szűz Mária karján ülő gyermeknek rövid, göndör haja van, s minden hajfürtöt külön varrtak ki. Ebben az esetben a selyemszálat erősen megsodorták, ötször- hatszor a tü köré csavarták, majd a tüt a kiöltés helye mellett közvetle­nül letüzték, úgyhogy a megsodort selyem, kis spirálrugóhoz hasonlóan göndörödött, Hasonló technikával hímezték ki egy másik miseruhán is a hajat. Itt is erősen megsodort selyem képezi a fürtöket, de ezek nem állnak mereven, hanem csigákba csavarodva, sűrűn egymás mellé varrva fedik be a felületet, melyet előzőleg hosszú öltésekkel hímeztek ki. Egyes miseruha-himzéseken a laposhimzés érdekes változatát használ­ták a ruhák és a fejek-kihimzésére, A felületeket egyforma függőleges öltések borítják, (öltéstipus: hamis laposöltés. ) A fejen az öltések a ten­gely irányát követik; az arc formáját nemcsak árnyalással érték el, ha­nem a formák kihangsúlyoz ás ával is. A szemöldök és a szem finom hasí­tott öltéssorokkal van jelölve, s a hullámos hajat is hasított öltéssorok­ból képezték ki. A miseruhákon mindig arannyal hímezték a keretezést, az építészeti részleteket és a hátteret. A középkori és a reneszánsz kazula keresztek hímzéseinek alapja erős vászon, és ezt az alapot teljesen befedi az arany- és selyemhimzés. Az aranyhimzéseket osztályozhatjuk az aranyfonalak mi­nősége szerint; az öltéstechnikák alapján; s azon az alapon is, hogy mi­lyenek az aranyos hímzéssel díszített felületek mintái. Az aranyhimzések készítésénél kétféle aranyfonalat használtak: hártya­aranyat és fémszálas aranyat. A hártya-arany (ciprusi arany) állati bél­hártyából készült. A fél vagy háromnegyed milliméter széles aranyozott hártyaszalagot cérnázott nyerslen vagy selyemfonál köré sodorták, Fém­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom