Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Farkasvölgyi Zsuzsanna: Az Iparművészeti Muzeum XV-XVI. századi kazulájának restaurálása

módszerrel némelykor nemcsak fejeket, de egész figurákat is kialakítottak. A keresztre feszített Krisztus testét általában két milliméter vastag nemezből készítették el. Ahol a test domborulata megkívánta, ott több réteget helyeztek fel, és ezeket egymáshoz varrták. A nemezből megmintázott testet fehér lenfonállal hosszában átöltötték, az egész alakot fehér selyemmel lefedték, s végül a figura szélein apró száröltésekkel levarr- ták. A kéz és a láb ujjait hasonlóan alakították ki.

A hímzéstechnika fejlődésével párhuzamosan az öltések egyre finomabbak és kisebbek lesznek. A fejeket már nem domborítják, az arckifejezést a finom öltések színezésével és irányával alakítják ki, A fejet, illetve az egész kihimezendő felületet előre kirajzolják, gyakran kifestik, és a pontos rajz nyomán kihimezik. Az arcot fehér selyemmel varrt függőleges öltések borítják. A leggyakrabban használt öltésmód a hasított öltés. Sodratlan selymet használva, a hasított öltést sorokban varrják, az öltések kezdete és vége alig látszik, sima megszakítatlan felület képződik.

Hasított öltésmód: a leöltés után, a visszáján kicsit visszafelé és az előbbi öltés vége előtt, ezt hasítva öltenek fel, és a színen haladnak megint előre. A szemeket is ezzel az öltéssel varrják. A szemöldök egy hosszú öltés, többször leöltögetve. A szemhéj formája szerint varrt öltéssorok a szemhéjak hajlását is mutatják, s az orr és a száj is ugyanezen öltésekkel készült. Az arc kivarrásának másik módja, hogy a sorokban varrt hasított öltések forma szerint haladnak. Nemcsak a szemhéjak hajlásához idomulnak, hanem a homlok, az orr, sőt néhol az áll formáját is követik, A hajfürtöket szintén hasított öltésekkel árnyaltan varrják ki.

A gyermek Jézus haját ötletes technikával hímezték ki. A Szűz Mária karján ülő gyermeknek rövid, göndör haja van, s minden hajfürtöt külön varrtak ki. Ebben az esetben a selyemszálat erősen megsodorták, ötször- hatszor a tü köré csavarták, majd a tüt a kiöltés helye mellett közvetlenül letüzték, úgyhogy a megsodort selyem, kis spirálrugóhoz hasonlóan göndörödött, Hasonló technikával hímezték ki egy másik miseruhán is a hajat. Itt is erősen megsodort selyem képezi a fürtöket, de ezek nem állnak mereven, hanem csigákba csavarodva, sűrűn egymás mellé varrva fedik be a felületet, melyet előzőleg hosszú öltésekkel hímeztek ki.

Egyes miseruha-himzéseken a laposhimzés érdekes változatát használták a ruhák és a fejek-kihimzésére, A felületeket egyforma függőleges öltések borítják, (öltéstipus: hamis laposöltés. ) A fejen az öltések a tengely irányát követik; az arc formáját nemcsak árnyalással érték el, hanem a formák kihangsúlyoz ás ával is. A szemöldök és a szem finom hasított öltéssorokkal van jelölve, s a hullámos hajat is hasított öltéssorokból képezték ki.

A miseruhákon mindig arannyal hímezték a keretezést, az építészeti részleteket és a hátteret. A középkori és a reneszánsz kazula keresztek hímzéseinek alapja erős vászon, és ezt az alapot teljesen befedi az arany- és selyemhimzés. Az aranyhimzéseket osztályozhatjuk az aranyfonalak minősége szerint; az öltéstechnikák alapján; s azon az alapon is, hogy milyenek az aranyos hímzéssel díszített felületek mintái.

Az aranyhimzések készítésénél kétféle aranyfonalat használtak: hártyaaranyat és fémszálas aranyat. A hártya-arany (ciprusi arany) állati bélhártyából készült. A fél vagy háromnegyed milliméter széles aranyozott hártyaszalagot cérnázott nyerslen vagy selyemfonál köré sodorták, Fém48