Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

A nyomszennyezők jelenlétéből arra következtettünk, hogy:

a/ a Fe színező hatása elsősorban az olvasztási viszonyoktól és a keverék összetételétől függ, ugyanis az olvadó üvegben a vasvegyületek attól függően és olyan arányban vannak jelen, amilyen a kemence hőmérséklete és a keverék oxidáló vagy redukáló hatása. A FeO az üveget kékeszöldre, a Fe20ß sárgára, illetve barnára, a Fe30^ sárgászöldre festi (ez utóbbi a szódaüveget erősebben színezi, mint a hamuzsirral készült üveg anyagát);

b/ a Ti kis mennyiségben - vasvegyületek egyidejű jelenlétével - az üvegnek sárgászöld szint ad;

c/ Mn-t valószínűleg az üveg szintelenitése céljából adagolhatták a keverékhez, MnC>2 alakjában. Az un. "barnakő"-bői felszabaduló oxigén kémiai szintelenitő hatást fejt ki. Vanuccio Biringuccio (1480-1539), olasz tudós, aki részletesen irt korának üvegtechnikájáról, feljegyezte, hogy az üveg szintelenítésére bizonyos "üvegsót" használtak, amely valószínűleg a manapság is alkalmazott barnakő volt;

d/ az A1 AlgOg alakjában, kis mennyiségben, jóformán minden üvegben megtalálható, hatása a SiC^-éhoz hasonló. Nyersanyaga elsősorban a föld- pát, de lehet a fonolit, a trachit, a perlit és a zeolit is - ez utóbbiak vas-oxid-tartalma igen magas;

e/ a B-jellegzetesen üvegképző oxid, kis mennyiségben (1%) az olvadást gyorsító anyagként használják. Elősegíti az üveg tisztulását, csökkenti a kristályosodást. Feltehetően az üvegkészftés alapanyagául szolgáló homok szennyezője;

f/ a K - nyomokban szintén szennyező anyag. 6

6. Korróziós vizsgálatok (MRMK)

A mikrofotókat Torma László készítette. A felvételek fénymikroszkópon. Zenit B fényképezőgéppel készültek, 10-es, illetve 20-as objektívval, az expozíciós idő 5 mp volt. A korrodált felületekről nem készítettünk replikát, hanem a tárgy néhány töredékét helyeztük a mikroszkóp alá. Ily módon nemcsak a külső és belső felületekről készültek képek, de a mélységélesség állításával az üveg anyagán jól megfigyelhető, különböző buborék-zárványokról is. A jobb észlelhetőség érdekében zöld szinszflrőt használtunk.

Az elkészült mikrofotók igazolták szabad szemmel végzett megfigyeléseinket, de az üvegben található buborékok milyenségéről is felvilágosítást kaphattunk. Vannak gömb formájuak (a testben) és ellipszis alakúak (a csőben). Az elnyújtottak gáz tartalmúak, korróziós nyomokat mutatnak és vannak kristályos buborékok is. A korróziós felületek halmazosan, pontszerűen és füzérszerűen helyezkednek el.

A korrózió negativ nyomai:

1. körkörös, lemezes szerkezetű kráterek

2. összefüggő, lemezes, réteges formát mutatók

A kráterek mérete kétféle:

a/, aprók, csekély mélységüek - gyorsan kialakuló romlás eredményei,

b/ nagyok, mélyek - lassú károsodásra mutatók.

31