Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

4. A tárgy állapotának leírása

Méretei: kb. 16,5 cm magas; hasa közepén 11,5 cm széles, a cső 7, 5 cm szélesen és majdnem 8 cm magasan indul, a nyak kb. 5, 2 cm hosszú és 4, 8 cm átmérőjű.

Szine: törésfelületén sárgászöld, tömegében áttetsző.

A töredékeket már letisztított állapotban kaptam meg, korróziómentesen. A tisztítás salétromsav + hidrogén-peroxid +> desztillált viz összetételű tisztító keverékre szorítkozott. 5

A törésfelületek minőségéből arra következtethetünk, hogy nagyobb részük a földben, annak állandó nyomása következtében keletkezett. Ezek a felületek simák, fényesek, ami a lassan kialakuló repedésekre jellemző (az éles, hegyes vagy kagylós felületek hirtelen erőhatásra, erőszakos törésre utalnak).

Az üveg kb. 60 százaléka hiányzik. A kifolyócső indítása és a cső egy darabja megvan, azonban a mintegy 30 cm hosszú, a vége felé keskenye- dő cső teljes egészében hiányzik. Ezért ennek hosszát csak analógia segítségével, megközelítő pontossággal állapíthatjuk meg. A tárgy kiegészítésénél a kifolyócsövet nem pótoltuk, hiszen eredeti hosszát nem ismerjük. A restaurálás célja pedig a tárgyak konzerválása, állaguk megóvása a konkrét kiegészítésekkel és a hitelesség biztosítása, figyelemmel a tárgy esztétikai megjelenésére. Ennek alapján minden olyan kiegészítés, amely egyértelműen nem bizonyítható, elvetendő. ® Ugyanakkor a restaurálás feladata a tárgyak alkalmassá tétele kiállítás és feldolgozás céljára is.

5. Anyagvizsgálatok * *

A spektrográfiás összetétel-elemzés a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékén történt. Megállapították, hogy az üveg fő komponensei: Si, Ca, Mg, Na. Nyomszennyezőként Al, Fe, Ti,

Mn, B és K fordul elő.

Miután az üveg jó megtartású és fő elemként fordul elő benne a Na, feltételezhető, hogy Ca—Na-üvegről van szó. Ebből következően szódával (NagCOg), esetleg tengeri növények hamujával állították elő.

A Si, az üveg fő anyaga, homok formájában adagolták a keverékhez (magas kvarctartalmán kívül kevés csillámot, földpátot, agyagot stb. tartalmazhat).

Az üveggyártás alaprendszerének harmadik fő összetevője a CaO, ennek nyersanyaga a mészkő ÍCaCOg).

Mg valószínűleg úgy kerülhetett az üveg anyagába, hogy mészkő helyett dolomitot használtak, amely kálciumot és magnéziumot is tartalmaz. A tiszta MgO alkalmazása üjkelettl, különösen a gépi üveggyártásnál használják. Nyersanyaga MgCC>3 (magnetit) vagy CaMgjCOgJg (dolomit), amely kalcium-magnézium-karbonát. Jelentősége azért nagy, mert hazánkban sok dolomit található. Tehát, ha a Mg fő komponensként jelentkezik, feltehetően dolomit vagy dolomitos mészkő felhasználásával került az üveg anyagába. Jelenléte az üvegnek igen előnyös tulajdonságokat kölcsönöz; az ilyen üveg kristályosodási képessége csökken, hosszabb ideig képlékeny, ellenállóbb a gyors hőmérsékleti változásokkal és a kémiai behatásokkal szemben.

30