Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Vozil Irén: Egyiptomi múmiakoporsók összehasonlító vizsgálata és restaurálása
záshoz, A felületet az illeszkedő részek összecsiszolásával vagy a rések kitöltésével igyekeztek simává tenni. Az I. koporsónál réskitöltő anyagnak textilkócot használtak, melyet vakolatba kevertek, A II. koporsónál csak vakolat volt a réskitöltő anyag, A III. koporsó felülete rusztikus maradt, legfeljebb a réseket töltötték ki faékekkel. Az I. koporsó fedelét és alját kivül-belül kréta alapozással látták el. A II. koporsó fedelét csak kivül, az alját kivül-belül alapozták, a fedél belsejét meszes réteggel vonták be. A III. koporsónak csak a külseje lett nagyon vékonyan alapozva, az alj és a fedél belsejét vékony meszes réteggel vonták be. A kréta alapozásra földfestékkel festettek. Az I. koporsó alapszíne fekete (a fedél külsején és az alj oldalán). A- fedél és az alj belseje okkersárga. A fedél diszitése: az okkervörös nyak és arcrész mellett kétoldalt mellig ér a nagyméretű sötétkék és okkersárga csikós paróka, melynek homlok fölötti részén három lótuszvirág látható. A szemöldök, a szem- kontur és a pupilla fekete. A szemtest fehér. Az orrnyilásokat is feketével jelölték. A száj élénkvörös színezésű (mely azonban csak nyomokban látszik). A mellet beborító uzeht (széles) gallér okkervörös, sárga, kék, zöld és fehér színekben tarkálló gyöngysorai, melyek lótuszbimbókban végződnek, a vállat is takarják. A megmintázott karokra is ráfestették a gyöngysort, mintha a karok alatta lennének. A gyöngysor alól kilátszódó keresztberakott, megmintázott kézfej okkervörös, a csuklókra kék-sárgavörös szinü karperecek vannak festve. A gyöngyfüzérekből álló és virágdísszel szegélyezett gallér az egyiptomi előkelők ünnepi viseletén látható. A széles gallér alatt a kitárt szárnyú Nut égistennő van ábrázolva, aki a halottat mintegy átöleli, oltalmába fogadja. A fej és a karok világos okkersárga, a kitárt karok alatti szárnyak világossárga és sötétkék toll- diszitésüek. Az istennő alakja alatt a lábrészen három horizontális és három vertikális hieroglif sáv négy képmezőre osztja a fedelet. A hieroglif sáv szegélye és jelei világossárgák. A két szélső vertikális sáv a válltól indul ki, a középső az istennő alakja alatt kezdődik, A felső két képmezőben tükörképesen elhelyezkedve két sakál fekszik, fejjel az istennő felé. Az állatok teste okkersárga, füleiknél sötétkék festéknyomok, a farkukon három sötétkék petty. -A sakál Anubisznak, a balzsamozás istenének szent állata volt. A következő két képmezőben ugyancsak tükörképes, térdelő, feltehetően áldozatot bemutató emberalakok, nehezen kivehető sárgás festéssel. A koporsóalj diszitése: a fejrésznél a paróka folytatása. A koporsó jellegzetesen magas oldalain a vállrésznél, mindkét oldalon dzsed-oszlop6, fölöttük egy-egy szempár, úgynevezett Udzsat-szem. 7 A dzsed-oszlop és a szempár között középen egy "pecsét" hieroglif jele. 6 A koporsó mindkét oldalán hieroglif sávok által elválasztott három képmezőben az Udzsat- szem irányába tekintő álló alakok: a két szélső a halott maga, a középső a sakálfejü Anubisz isten. Színezése: fekete alapon világos, illetve tüzes okkersárga. A fedél és az alj összeillesztése adja a talp képmezőjét. A felső részen két hieroglif sáv között kivágott, hosszú halványsárga ruhában, derekán övvel, könyökben meghajlított felemelt két karján az élet kulcsával (hieroglif jelével) az örökkévalóság istennőjének alakja áll. Az alsó részen dzsed 238
