Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Bucsányi Kálmán: A mosonszentjánosi frank vödör restaurálása és rekonstrukciója

A veretek Az egyenlő szárú háromszög alakú veretek az előbbi tárgyakkal ellen­tétben nagyon rossz állapotúak, 0, 2 mm vastag anyagból készültek, felte­hetően préseléses eljárással. A préseléses technikai eljárás mellett szól a veretek azonossága (azonos verőtő). Kétfajta préselési eljárást isme­rünk, Vagy negativ mintába verik (ólmon keresztül) a lemezt (itt a mintá­val érintkező lemez rajza éles lesz), vagy pedig pozitiv mintára verik (akkor a lemez külsején a minta elmosódottabb lesz). 9 A veretet vizsgál­va a diszités kontúrja és a fenti technikai magyarázat arra enged követ­keztetni, hogy a tárgyat negativ mintába verték. Az egyenlőszáru háromszög alakú veretek mérete a következő: a két egyenlő szár 6-6 cm, a harmadik oldal 4, 5 cm. A préselt minta szinte teljesen kitölti a háromszög alakú diszt. A rövidebb oldalt pánttal, a há­romszög csúcsát szöggel rögzitették a dongákhoz. A veretek tanulmányozása során megállapíthattuk, hogy a VI. századi germán vödröknél használt préselt veretanyag hasonló. Általában három­szög alakú, felerősitése megegyezik a mosonszentjánosi vödörével. A vödörpántok A pántok a vödör diszitését, a háromszög alakú veretek rögzítését, va­lamint a dongák összetartását biztosították. A dongák felső peremét fél- körivesen hajlított bronzlemezzel szegték. Bronzszegély rögzítette a vödör felső részén körbefutó 5 cm széles, felső részén elvékonyitott bronzpán­tot. A háromszög alakú díszek rögzítését 1,3 - 1,5 cm széles bronzpánt biztosította. A vödör többi bronzpántjával összehasonlítva ez vastagabb anyagból készült, felületén egysoros pontkörös díszítést találunk. A harmadik pánt a vödör alját rögzítette, a vödör többi szerkezeti ré­szével (pántjaival) összehasonlítva ez egyszerűbb munkának tűnik. A bronzrészek tisztítása A bronzrészek tisztításánál kémiai módszert alkalmaztam. A tisztítást két fázisban hajtottam végre. Először az ásványi szennyeződéseket 10%-os, 70-80 °C-os nátrium-hexametafoszfátos oldattal távolítottam el. Az ásvá­nyi szennyeződések mellett a felületeken főleg bázikus réz-karbonát fordult elő. A fület rögzítő öntvényen kékeszöld korróziós terméket találtunk. Irodalmi adatok szerint összetétele megegyezik a kalko-nátronit ( Na2Cu(COg)2 . 3H2O ) ásvánnyal. A bázikus réz-karbonátok nagy részét a meleg nátrium-hexametafoszfát leoldotta. A bázikus réz-karbonát-réteg alatt szinte minden esetben megtalálható a réz egyértékü oxidja, a kup- rit. A kezelést 10%-os Komplexonos oldattal folytattam. Az EDTE komplex képződését nagymértékben befolyásolja a pH-érték. Általános szabály, hogy ha az oldatban a hidrogénion-koncentráció növekszik, vagyis az oldat savas kémhatásuvá válik, a komplex-képződés lelassul. Hatását a lúgos kémha­tás serkenti. Tárgyunk 5-6 napos kezelés után tökéletesen letisztult. A tisztítást vál­togatott desztillált vizes főzéssel fejeztem be. A mosófolyadékból mintát véve ellenőriztem klorid-tartalmát. A szári­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom