Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Lakiné Tóth Ilona: Egy szecessziós női ruha restaurálása
- merevítők - a halcsontot pótolják; erre a célra használtak szarut, vasfonállal körülcsavart tollat, acélrugót, Herkules-pálcáknak nevezett, laposra sajtolt drótspirálisokat és agávérostokat.- fekete bársonymotivumok - hátoldaluk "ragasztóval" keményített vízben, alkoholban duzzadnak; acetonban, éterben, szén-tetrakloridban nem duzzadnak, illetve nem oldódnak. Restaurálás előtti anyagvizsgálatra azért van nagy szükség, hogy tudjuk, illetve ismerjük egyes anyagok viselkedését a tisztítószerekben, illetve hogy milyen vegyszereket lehet használni a kezelés során. Az anyag állapota határozza meg, hogy restaurálás előtt vagy csak restaurált állapotban végezhetjük-e el a tisztitást, A ruha szétbontása után dőlt wel, hogy a fekete-fehér pettyes tüilt még javítás előtt, a bélésanyagokat és az alsószoknyát csak helyreállitásuk után tisztíthatjuk. Az anyagvizsgálatok egyöntetűen megmutatták, hogy hagyományos, vagyis a vizes tisztítás helyett a ruha egyes darabjaihoz csak szerves oldószert használhatunk. Az oldószerrel való "mosás" jobban kiméli a textilt, nem duzzasztja az elemi szálakat, a szövet szerkezetében változást nem okoz, s a diszitéseket sem károsítja. Az anyagok viselkedését megvizsgáltam szén-tetrakloridra és tri- klór-etilénre. Azt tapasztaltam, hogy a réz alapú flitter triklór-etilénben pezsegve oldódik, a gumit tönkreteszi. így csak a szén-tetraklorid jöhetett számításba a ruha egyes darabjainak tisztításánál. 4. A ruha tisztítása és restaurálása A szenny és a piszok eltávolítására kétfajta tisztítási módot alkalmaztam. Részben a hagyományos vizes tisztitást, részben a vegyszerest. Az oldószerek vagy a szennyeződést oldják ki (pl. olajfoltot), vagy azt a kötőanyagot, amely a szilárd szennyeződést a textilen rögzíti (pl. a zsiradékot, amely a port a textilhez köti). Csaknem minden oldószer belélegzése káros, sőt súlyos mérgezést is okozhat. Legtöbbje éghető, egyesek gőzei a levegővel robbanóelegyet alkotnak. A szén-tetraklorid nem gyúlékony, gőze a levegővel nem alkot robbanóelegyet. Színtelen, kloroformra emlékeztető, édeskés, éteres szagu, nehéz folyadék. Tisztításkor nagyon kell vigyázni, mivel nagy tömegben belélegezve, a bőrön át felszívódva is mérgezést okoz. ^ Csak elszívó alatt és védőkesztyűben lehet vele dolgozni. Vízben oldhatatlan, a zsírokat és olajokat kitünően oldja. Szövetek tisztítására igen alkalmas, mert nem hagy nyomot, foltot. A szén-tetrakloridba Evamin CC felületaktiv anyagot tettem. Erre azért volt szükség, hogy az oldószer és a textil felületén észlelhető határfelületi feszültséget csökkentsem, a nedvesedést elősegítsem. A felületaktiv anyag legfontosabb feladata, hogy a tisztítási rendszer egyensúlyát ugv tolja el, hogy minél kevesebb szennyeződés rakódjon vissza az anyagra. *5 A ruha bélését és a selyem organdit vizes "mosással" tisztítottam. Mosó- és nedvesitőszernek Evatriolt használtam. Az Evatriol lauri-alkohol- szulfát és dodecil-benzol-szulfonát keveréke. 10 százalékos vizes oldatának kémhatása 6 pH körüli. Az oldatba Mavecid E. D. 4-et is tettem, amely 103
