Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hajda Gy. Zsigmond: A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása
Mégis 1778-tól sorra alakulnak meg a nemzeti iskolák és keretükben a rajziskolák. A XVIII. sz. -ból eddig az alábbi városok rajziskoláiról van adatunk: Pozsony, Buda, Pest, Győr, Sopron, Pécs, Székesfehérvár, Kassa, Selmecbánya, Körmöcbánya, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Nagykároly - melyek a debreceni céhláda szempontjából érdekesek -, Zágráb, Fiume, valamint a század utolsó két évében Kőszeg és Szeged. A II. Józsefi iskolapolitika már következetesebben Írja elő a követendő irányelveket. 1783-ban jelent meg a Ratio Educationis rajzra vonatkozó végrehajtási utasitása. Ennek az utasításnak lényeges pontja a 7. §, amely "A művészek és kézművesek tanulói" számára előirja a vasárnapi rajztani- tást. Ennek értelmében, mindazokban a városokban, ahol rajziskola van, a rajztudással fejleszthető iparokban a mesterek addig nem szabadíthatják fel inasaikat, mig azok bizonyitvánnyal nem igazolják, hogy a vasár- és ünnepnapi rajziskolát legalább egy esztendőn át látogatták. A rendelet meghatározza, hogy ez az utasitás a kőműves, kőfaragó, diszvakoló, mennye zetkészitő, asztalos, kocsigyártó, ács, lakatos, aranyműves, rézműves, harangöntő, üveges, aranyozó, paszományos, nyerges, szíjgyártó, fazekas mesterségekre nézve kötelező. Az egyes rajziskolák ez időben még sok felszerelési hiánnyal küzdhettek. Nagyváradon 1777. novemberében, a régi püspöki rezidenciában megnyílt iskola keretén belül, egy un. "Rajzoskolában" szegényes felszereléssel kezdte meg Rév Miklós a tanitást. A nagykárolyi rajziskola első ismert rajztanitója Péterfy Mihály volt. Debrecen is a nagyváradi tankerülethez tartozott. Furcsa ellentmondás mutatkozik a Debrecenben fennmaradt nagy mennyiségű remekrajz színvonala és azon tény között, hogy a városban csak a XIX. sz. elején indul meg a rajziskola. A legtöbb és legszínvonalasabb asztalosrajz és butorterv Debrecenben maradt fenn. A rajzok 1755 óta keletkeztek, egy részük tehát jóval a rajziskola megalapítása előtti időből való. Ez a debreceni asztaloscéh igényességére vall. Jellemző körülmény, hogy az 1790 körüli évekig a remekrajzok tárgya egyhangú (lényegében azonos kétajtós, barokk szekrények és ládák), és csak az 1790-91-ben megváltozott remekkötelezettség után lesz változatosabb. A munkák nem egy esetben más rajziskolákban készült rajzokkal mutatnak egyezést. Mindez arra vall, hogy a debreceniek is jártak rajziskolába. Nagyváradra vagy vándorlásaik során más városokba. Az 1780-as évek rajzain találunk a szekrények mellett, mint kisérő darabokat, ládákat. Ezek a kor céhláda-eszméjének megfelelően barokkosak. 1 Különböző bútortípusok és céhládák A bútortípusok közül a szekrény áll legközelebb az építészethez; a stíluskorszak bútorai közül a szekrények a legkonzervatívabb jellegűek. Méreteiknél fogva legkevésbé importálhatóak, ezért szorosan a hazai fejlődéshez kötődnek, ez a kötődés pedig az építészet fejlődésének függvénye. Nálunk nem alakult ki kifejezetten klasszicista tipusa. Kevert formái a paraszti butormüvészetben a század végéig mutathatók ki. 61
