Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Ézsiás István: Festett mennyezetes ágy restaurálása, konzerválása
Ugyancsak célszerű azért is kezelni a tárgy felületét, hogy az előzőleg bevitt fertőtlenítő anyagot is védjük. Ilyen anyagok: polimetakrilátok, Paraloid (USA-ban: Akriloid), Bedakryl 122 x (angol). Magyarországi restaurátori gyakorlatban bevált a KMTCS-ben kikisérletezett kopolimer (MBMAn) a polimetakrilátok, poliketonok, polisztirol, valamint ezek ko- polimerjei. A festékek rögzítésére is használatos ketongyanta az AW 2, Paraloid (kopolimer), metil-butil-metakrilát-akrilnitril kopolimer, poli- butil-metakrilát. Nagyobb üregek kitöltésére használható jó eredménnyel a kemény poliuretán hab, bizonyos esetekben mint dublirozó anyag is számításba vehető. Ilyen anyag a magyar gyártmányú Poromix. A fakonzerválásban múzeumi területen is elismert eljárás volt a po- lietilénglikolok alkalmazása. A polietilénglikolok különböző molekulasulyu készítményeit használták 1500 és 4000-ig terjedő molekulasúllyal. Jelentős eredményt ért el hazai restaurálásban az eljárás bizonyos módosításával Szalay Zoltán (MRMK): 10%-os oldatban melegítette a tárgyat, majd naponta 10% poliviasszal megemelte az oldat töménységét, ezzel gyorsította az eljárást. Ez elsősorban nedves faanyagnál vált be. Újabban sikeresen alkalmazzák fakonzerválásban, restaurálásban, műtárgymásolatok készítéséhez az epoxigyantákat. Ezek kétkomponensüek. Ha a második komponens diciándiamid tipusu, akkor általában 1; i és 1:2 a keverési arány. fr*V A gyantát higitva tudjuk bejuttatni a fába. Poliészter gyantáinál a higitó általában toluol vagy aceton, esetleg gyári oldószer. Az epoxigyantáknál mindig gyári oldószert használjunk. A kellően higitott gyantát ecseteléssel, kisebb tárgyaknál esetleg vákumos szívatással lehet a tárgyba juttatni. Jó a meritéses átitatás is, de ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a tárgyat az anyag ne lepje el, mert igy tökéletesebb az átitatás. A beitatást akadályozó levegőt ugyanis igy könnyebben szorítja ki az anyag. Ha ezekhez az anyagokhoz földfestéket és töltőanyagként aeroszilt vagy azbesztpelyhet keverünk, kitűnő kiegészítő anyaghoz jutunk. c/ Ragasztóanyagok, kötőanyagok A ragasztóanyagok lehetnek természetes és mesterséges eredetűek. A természetes ragasztóanyagok lehetnek állati eredetűek (glutinenyv, csontenyv, halenyv, kazein enyv, véralbumin enyv) vagy növényi eredetűek, Ez utóbbiak lehetnek fehérje alapúak (szójababenyv), szénhidrát alapúak, cellulózszármazékokból készítettek és egyéb növényi termékekből készítettek. Szénhidrát alapú ragasztóanyagok az alábbiak:- keményitőenyvek: feltárt keményítőből készített, szálhuzó vizes oldatok,- keményitőcsirizek: a keményitő csirizesitésével készített, vizes duz- zadási termék, zsirszerü, gyorsan leszakadó massza,- duzzadó keményitőenyvek (csirizek): kémiailag feltárt, hideg vízben oldható keményítők,- dextrinenyvek: dextrin (a keményitő bomlásterméke) vizes oldatai cellulózból készített ragasztóanyagok,- cellulózglikol enyvek: cellulóz-glikolsav nátriumsójának vizes oldatai,- metilcellulóz enyvek: metilcellulóz vizes oldatai. 49
