Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Ézsiás István: Festett mennyezetes ágy restaurálása, konzerválása

III. RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1. A műtárgy leírása A tárgy őrzési helye: Veszprémi Bakonyi Muzeum néprajzi gyűjte­ménye. Leltári szám: B 41. Alsóörsről származó, fenyőfából készített festett ágy. Négy sarkán egy-egy esztergályozott oszlop tartja a tetőze­tet, amelyre a függönyöket akasztották. Restaurálás előtti állapota: A tárgy felületét barnásszinü, gyantás, ragacsos, szennyezett fedőréteg borította, amelyet a rárakódott por, va­lamint az időnkénti lenolajkencés ujrakenés okozott. Az ágy csaknem minden részén látható, jellegzetes apró, kerek lyu­kakról (kirepülőnyilásokról) szabad szemmel megállapítható, hogy a kár­tevő' Anobium punctatum DE GEER (halál órája). Az ivarérett bogarak ezeken a nyílásokon át hagyták el a fát. A kártevő csaknem teljes szét- mállásig átlyuggatta a bútor egyes részeit, pl. az ágylábazatot. Valószí­nűleg több évtizedes a fertőződés. Az ágy korábbi kezelésével kapcsolatban restaurálási dokumentációt nem találtam. A tárgy múzeumba kerülése után bizonyos fertőtlenítő ke­zelést kaphatott, valamint ideiglenes megerősítést (szegelést) és gipsz- kiegészitést a korhadt részeken. Jól láthatók voltak a durva szegelések, megerősítés lécdarabbal, kovácsolt szegekkel, az átkenés (gyantás raga­csok, olajos felület), valamint az oldaldeszkákon és a gipsz-kiegészité- sen barna olajfesték nyomai. Kiegészítésre szorult az elülső ágyvég jobb és bal lába, a hátulsó ágyvég jobb lába, a hátulsó ágyvég hevederes kötései, a hátulsó ágyvég iveit felső része, a mennyezetkeret kitöredezett díszítménye, a mennye­zetkeret oldalpárkánya és az egyik kazetta hevederkötése, a harang ala­kú "csüngölős", a jobboldali ágydeszka párkányrésze, valamint az el­korhadt rész. A festékréteg károsodását, kisebb-nagyobb festékdarabok lepattogzá- sát a hőmérséklet és a tárolási hely páratartalmának változása okozhatta Emellett a festék gyenge tapadószilárdságából, a festékkeverék tulkötött- ségéből és hibás emulgeálásából adódóan a kiszáradt festék merev lett és egyes részeken megrepedezett. A kékre festett részek zöldesre szine- ződtek, sőt az ágy egyes részein a kék festékréteg teljesen elpusztult. A berlini kék ugyanis, különösen ólomfehérrel keverten rendkívül érzé­keny a fényre és a kémiai hatásokra. A cellulóz és a lignin károsodásával a duzzadás, majd kiszáradás okozta zsugorodás folytán hasadásod és repedések keletkeztek. Valószi- nüleg már a népi használat során - a ritkán fütött "tiszta szobában" el­kezdődött a romlás, amit a szakszerűtlen raktározás később elősegített. A nedves földdel érintkező lábakon nedves korhadás észlelhető. A gyantatartalom elvesztése folytán is csökkent a fa természetes védettsé­ge. Biológiai és kémiai károsodás következtében a fa anyaga szivacsos­üreges lett, egyes részek teljesen elkorhadtak vagy kitöredeztek, a fa egész állaga meggyengült. Ezért szükségessé vált a megerősítő beitatás, amihez jelenlegi ismereteink szerint múzeumi területen a kötőanyagok és szintetikus műanyagok, ragasztóanyagok a legalkalmasabbak. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom