Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vakány Irén: Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása

Kombinált cserzési eljárásoknál a timsót valamilyen más cserzőanyaggal párosítják. Ilyen ismert vegyes cserzések: glasszé, és dongola cser zés. Különleges fehérbor a japánbor.

Halbőrkabátunk kikészítése is feltételezhetően valamilyen fehér cserzéssel, vagy olajcserzéssel, esetleg ezek kombinációival készült. Erre utalhat a bor enyhén sárgás alapszíne, s a rátétbor fehér "hús"-oldala.

Az olajcserzésü, és timsós cserzéssel kikészített bőröknél döntő fontosságú - a bor puhaságának eléréséhez - a ványolás művelete. Az olajcserzésü bőrnél a vizes borbe ványolják bele a zsírt vagy olajat. A porét halzsirral bekenik - törik - szikkasztják, majd ezeket a műveleteket többször megismétlik. A töretés művelete által a hajszálcsöves duzzadást okozó viz helyébe fokozatosan zsiradék kerül. A tulajdonképpeni cserzés a füllesztéssel kezdődik. A füllesztés alatt a zsiradék oxidációja megindul; - a tulmelegedést el kell kerülni. A zsiradék bomlásánál akrolein keletkezik, mely kellemetlen, szúrós szagu és mérgező anyag. A cserzés előrehaladtával a bor sárga szinü lesz és elveszti a zsiradék kellemetlen szagát. A feles oxidált, de le nem kötött zsírt hamuzsirral vagy szódaoldattal eltávolítják.

"A természeti népek bőrfeldolgozásánál az emberi veríték a fő hatóanyag". Keserves mechanikai munkával vitték be a bőrbe a zsiradékot, a műveletek: ütögetés, verés, csavarás, göngyölgetés, stb.; a fő hangsúly az erőmuvi megmunkáláson van.

Az ásványi anyaggal cserzett bőrök rostjai összetapadnak a cserzés folyamata alatt. A timsós cserzéssel is bádogszerú bőrt kapunk, ez is akkor válik "bőrszerüvé", ha jól megtörik a bőrt. Ezt a célt szolgálják a különböző típusú "bőrtörők".

A halbőrkikészítés technikai eszköze: a "bőrtörő"

Baráthosi-Balogh Benedek első kelet-szibériai útja alkalmával az Amur mentén (Torgony) 1908-ban gyűjtött nanaj bőrtörőt. (. . . tábla)

Az alátét-szerszám vágatába tartott bőrcsomót az Utőszerszámmal megtörték. A gerenda két végén lévő nyerges kiképzés arra szolgál, hogy a földön ülve munka közben lábukat belefektessék és így rögzítsék. A sulyokkal vájatban való bőrtörés e népeknél is asszonyi munkának számít.

Kultúrtörténeti érdekesség a Kelet-Szibériából ismert vájatos, fafej- szés bőrtörők és a magyar kendermunkánál használt törőszék formai azonossága. 19

A kabát szerkezete, szabása

A vizi állatoknál általában a háton vágják fel a bőrt. A hal esetében a háton és hason is fel kell vágni a bőrt, mert a mell és hátúszók miatt lyukas lenne. A halbőr alakja és nagysága meghatározza bizonyos mértékig, hogyan célszerű "szabni" belőle. A hal a farokuszo fele karcsúbb, ezért derékban elvágott kabát szabásánál természetesen a farokúszó felé eső rész kerül a derékvonalra, ennek enyhe ívelése szépen adja ki a palást keskenyebbik részét. A kopoltyúnyílás felöli rész szélesebb, ezért így alakítható ki a palást alsó része, mely által kifelé bővülő lesz a kabát szabása. A halbőr felhasználható része a kopoltyúnyílástól a farok210