Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Vakány Irén: Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása
úszó kezdetéig tart. Egy halbor szabásmintája alapján, - kis eltérésekkel reprodukálhatjuk az összes hal méretét, miszerint egy "fél hal" mintahossza: 49 cm és szélessége átlagban 10 cm, A farokrésznél mért fél szélesség: 3, 5 cm. A két szélességi méret közötti (7 cm-20 cm) különbség miatt alakul ki a kifelé bővülő szabás. A farok felé keskenyedő bőrök közé egyenlőszárú háromszögekből "ék" alakú betoldásokat alkalmaztak. A háromszög legkisebb oldalánál 8, 6-9 cm szélességig váltakozó a cvikli mérete. A Baráthosi gyűjtötte kabátnál a hal bőrét a háti és hasi oldalon felvágták, a mellúszók helyeit leegyenesftették. Egy "kabátravaló" hal kb. 40 darabot tesz ki, a rátétekhez szükséges mennyiséget nem tudom kiszámítani. A bordűr külön szerkezeti egységet alkot. A kabát csukódó szárnyánál a bordűr szinei, színenként külön szerkezeti egységet alkotnak, míg a kabát alján végighúzódó bordűrnél, ahol a függőleges szabásvonalra merőlegesen van beállítva a bőr, csak festéssel jelölik a szines bordűr csikoltságát. A bezec a fekete csík kontúrjáig terjed. Az újjakat a hosszanti irányban végzett toldások után csak alul "egy varrással" állítják össze. Ez a varrás folytatódik végig a kabát két oldalán, egészen a bordűrig. A derékvonalig a szerkezeti oldalvarrást rátétdíszítés fedi el. A kabát alapbőrének toldóvarrásait bal felől "szucsmódra" varrták össze 1 mm-es öltésekkel. Varrószál valószínűleg: ín, vagy halbél. Külső, kívülről való szerkezeti varrás csak a fekete kontúr csík és a nyakkivágás rátétdíszének piros szegélye mellett van, mivel a "stircelés" (színt a színre fordítva összevarrás) miatt másképp nincs rá lehetőség. A szemléltethetőség kedvéért a szabásmintát méretarányos kicsinyítésben i mellékelem. A bőrrátétes technika A rátétmunka, applikáció, másszínű anyagból, díszítő szándékkal kivágott, s az alapra valamilyen módon való felerősítés igen ősi technika. Közép- és Kelet-Ázsiában is elterjedt20. A Nemzeti Múzeum néprajzi tárában igen szép bőrapplikációkat találunk az Amur melléki gold népektől, szűrnemez applikációkat pedig Turkesztánból. Általában ez a díszítési mód keleten nagyon elterjedt és sokoldalú, nemcsak bőr-nemez- posztó anyagokat, hanem fakérget is applikálnak, utóbbit fa, vagy kéreg- tárgyakra. 20 A rátét anyagának legjobban megfelelnek a vékony, szívós, tömör- szerkezetű anyagok, ezek átvághatóság szempontjából a legmegfelelőbbek, jól "fut" benne az éles kés. De nemcsak késsel, hanem ollóval, különféle profilú vésőkkel, lyukasztókkal, - kiütőkkel és ezek kombinációival - sablon mellett, vagy szabadkézzel történhet a rátét kivágása. Valószínűleg a kés pengéje felfelé ívelő, görbült élű kés, mert ez biztosíthatja, hogy finom mintáknál, indák-kacspk-fonatok esetében ne metsszen till, csak annyira, hogy a negatív részek kiemelhetők legyenek. A szabadkézzel kivágott bőr metszetének dőlési szöge eltér a derékszögtől, a hegyes 211
