Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Seres László - Szentkirályi Miklós - Velledits Lajos: A kisszebeni Mettercia-oltár szekrényének restaurálása
SERES László - SZENTKIRÁLYI Miklós — VELLEDITS Lajos A kisszebeni Mettereia-oltár szekrényének restaurálása A kisszebeni Angyali üdvözlet oltár predelláján végzett munkánk befejezése után sor került az ugyancsak Kisszebenböl származó Szent Anna oltár szekrényének, és a szekrényhez tartozó Angyal domborműnek a restaurálására. A művészettörténeti kutatás a két oltárt egyazon mester életművébe sorolja. "Stilárisan együvé tartozó emlékeink kétségkívül annak a faragónak az alkotásai, akit Kampis, két oltára alapján, a Szent Anna oltárok mestere névvel jelölt. O a sárosi Stoss-iskola legjelentősebb egyénisége, tevékenysége mintegy két évtizeden át követhető nyomon, szobrai a lőcsei Anna-oltár és az iglói Kálvária kivételével sárosi templomokat díszítettek. .. Architektonikus szerkezete és díszítményei szerint mesterünk legkorábbi müve a kisszebeni Anna oltár, .. A kisszebeni retábulum 1510 táján épült, az ifjú század első negyedében, amikor a templom új oltárokkal népesedett be. 1,1 Részletesen foglalkoztunk annakidején a predella felépítésével és ugyanezt szeretnénk most tenni, mielőtt az oltárszekrényen végzett munkák leírásába kezdenénk, mivel az oltárépítménynél alkalmazott "műhely- gyakorlat" ismerete segíthet az egyes műhelyek, vagy mesterek munkáinak megkülönböztetésében. Az oltárok összeépítése után azok a jellegzetességek, amelyekből az asztalos és fafaragó munka menetére következtethetünk, már nehezen, vagy egyáltalán nem vizsgálhatóak, mert az építmény többi része legtöbbször takarja azokat. Az oltárszekrény építését a két oldalfal, a talp és a tetődeszka ösz- szeillesztésével kezdték. Az alsó két sarkot fecskefarkú sarokkötéssel oldották meg, míg a felső deszkát a két oldalfal közé illesztve 3-3 darab köldökcsappal erősítették a helyére. Miután ezt a négy deszkát ilyen módon összeépítették, az elülső éleire hársfából készült pálcatagos profilléceket ragasztottak, ezek a sarkokon 4 5°-os szögben találkoznak. Az alsó profilléc a gótikában alkalmazott építészeti megoldásokhoz hasonlóan élszedett lehetett, de mivel az eredeti darab elveszett, a rekonstrukciónál az oltár mozgó szárnyainak azonos részét vettük alapul. Ezután alakították ki a szekrény alsó részében azt a talapzatot, melyre a szobrokat állították, valamint a szekrény felső részét díszítő farag- ványokat. Mindkét elem 3-3 darabból áll. Beépítésük magasfokú mesterségbeli tudásról tanúskodik és olyan ötletes, hogy érdemes egy kicsit részletesebben is foglalkozni vele. A középkori mesterek fölösleges ragasztás és csapolás nélkül oldották meg feladatukat. Fontos szerepet szántak a talapzat elemeinek rög87
