Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Duma György: Képlékenyen megmunkálható gipsz
nológiák során módosítani kell. Erre a gipsz továbbiakban ismertetett sajátosságai miatt messzemenően lehetőség van. A félhidrát és anhidrit fogalmán belül ma több módosulatot különböztetnek meg, melyeket az alábbiakban foglalhatunk össze: 1* 2 oC és (b félhidrát - ( <=< CaSC>4. 0. 5^0, ß CaS04.0. 5H20) oldható anhidrit - (<*. CaS04-III., ß CaS04-III.) nem oldható természetes anhidrit - ( CaS04-II.) nem oldható mesterséges anhidrit - ( CaSC>4-I. ) A nem oldható anhidrit megjelölése általánosan elfogadott, annak ellenére, hogy mind a természetes, mind a mesterséges anhidrit, a gipsz és a félhidrát módosulatok egyaránt vfzoldhatóak. A kísérletek azt mutatták, hogy 100 ml 20°C hőmérsékletű vízben 235 mg anhidrit, 218 mg kettőshidrát 3, és 1050 mg félhidrát^ oldódik. Ebből önként következik, hogy vizes oldatukból szobahőmérsékleten csak a legkevésbé oldódó kettős - hidrát válhat ki. Kétségtelen, hogy e folyamat legkedvezőbben akkor mehet végbe, ha a leginkább oldható félhidrát érintkezik vízzel. A túltelített vizes oldatból kiváló kettöshidrát rendszerint tualaku kristályokat képez ( 3. ábra ), ezért túlnyomóan ezek nemezszerű halmazából állnak a gipszöntvények is. Híg oldatok esetében e folyamat fotometriás úton jól követhető, igen jó eredményt adnak a viszko- zimetriás meghatározások is®. A stukaturgipsz ipari feldolgozásánál suru félhidrátszuszpenziókkal dolgozunk, melyeknél a kettoshidráttá történő átalakulás szilárd anyagot eredményez. Ezért ebbein az esetben a folyamatot a gipsz kötésének nevezik. A gipsz kötésének - a stukaturgipsz kettoshidráttá való átalakulásának - folyamata síírfí szuszpenziókban is kölehet erre a gipszöntvény fizikai sajátosságainak, mint a gélállapot változása^, szilárdulás, keményedés^, meg- cötéssel kapcsolatos kristályosodás1®, tágulás11, hidra- dö függvényében történő meghatározása. Az így nyert értékek grafikus ábrázolásával, hőmérséklet - idő, szilárdságnövekedés - idő, stb. görbéket nyerünk. Ha a gipsz kötésére jellemző fizikai változások számszerű értékeit (Y) idő függvényében (X), derékszögű koordinátarendszerben ábrázoljuk, akkor megfigyelhető, hogy az értékek kezdeti lassú növekedése mindinkább meggyorsul, majd fokozatosan közeledik valamely felső határérték felé (M), A gipsz kötésének folyamata minden esetben idő függvényében jellegzetes "S" görbét mutat. Azt tapasztaltuk, hogy a gipsz kötésére jellemző folyamatoknál a fizikai változások meny- nyiségi növekedésének sebessége arányos a már elért értékével és a felső határértéktől való távolsággal. Ebből következik, hogy a változások idő függvényében, logisztikus függvénnyel jellemezhetők. vethető. Alkalmas a képlékenység®, munkálhat óság®, 1 tációs hő12 stb. i Y* = M (1 + e z+cx 168
