Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Duma György: Képlékenyen megmunkálható gipsz

Az összefüggés lehetővé teszi a mérések eredményeinek igen nagy pontosságú számszerű kiértékelését abban az esetben is, amikor a kis értékű változások műszeresen már aligha követhetők. 13

A görbék középső szakasza közel egyenes, mivel ott a folyamat sebességi állandója gyakorlatilag azonos. A görbék e szakaszának irányával húzott egyenesnek a vízszintes "időtengellyel" alkotott metszéspontja, az azonos sebességi állandó mellett végbemenő kristályosodásnak feltételezhető kezdeti idejét adja (tQ). A görbék tQ-pontig tartó szakaszát indukciós periódusnak nevezik ( 1. ábra ). Erre a kristálycsirák

keletkezése, majd azok nem látható - latens - növekedése és a kolloid méretű kristályok halmazaiból álló gipszgélek képződése, az indukciós periódust követő szakaszra, a kristályok fokozódó növekedése jellemző. ^ Ha a gipszkristályok tiszta vizes oldatból válhatnak ki, akkor mikroszkóp alatt jól látható megnyúlt hasábformájuk van13'18. A kristály határoló lapjai négy piramidális lapból fli-(l 11), négy prizmás lapból m-(110), és két táblás lapból b-(010) állnak. E lapok növekedési sebessége nem egyenlő. A gipszkristály ideális növekedését jól szemléltethetjük, ha két- két azonosan növekedő, egymás mellett fekvő határoló lap (£-C és m-m) növekedési sebességének összetevőjét, a közös élükre merőlegesen, a táblás lapok növekedését pedig ez utóbbi lapokra merőleges irányban ábrázoljuk. Ebben az esetben a gipszkristály növekedésének arányai:

V1 : vm : vb = 28 : 3 : 1, 13-20 ( 2. ábra ). Ideális körülmények

között - ami a tiszta vizes oldatból való kristálykiválásnál van - megnyúlt tüalakok képződnek, mivel a leggyorsabban a piramidális lapok ({,) fejlődnek, ugyanakkor a táblás lapok (b) soha sem tűnhetnek el, mivel leglassabban növekednek.

A gipszkristályok alakját az oldatban lévő anyagok adszorbciója nagymértékben megváltoztatja. Megfigyelték, hogy e folyamat legkedvezőbben a kristályok energetikailag legaktívabb lapjain mehet végbe, azokon, melyek ideális körülmények között á kristály növekedését meghatározzák.

A gipszkristályoknál elsősorban a piramidális lapokon történő adszorbció csökkenti vagy fokozza a növekedést, és idézhet elő jelentős alakváltozást is.21-22

A gipsz kötési folyamata mind az indukciós, mind a későbbi szakaszában egyaránt irányítható. 23“24 Kétségtelen, hogy arra legmegfelelőbbnek az indukciós periódus bizonyul, hol a kristálygócok keletkezését, a kristályok növekedését, valamint a gipszkristályok alakját, messzemenően befolyásolni lehet. Alkalmasak lehetnek erre a különböző szervetlen és szerves sóoldatok9, a szerves anyagok közül elsősorban a kolloid- anyagok23“28.

Megfigyelték, hogy a gipsszel közös aniont vagy kationt tartalmazó szervetlen sók a kötést meggyorsítják. Hatásukra az indukciós periódus lerövidül, a folyamat sebességi állandója megnövekedik. A kezdeti túltelítettséghez szükséges koncentráció mértéke csökken, s ezzel a kristályosodás gyorsabban következik be. Ezek között általánosan ismertek a kálciumszulfát, aluminiums zulfát, nátrium szulfát, cinkszulfát, a kálcium sói között a kalciumhidroxid, kalciumklorid stb. Azok a sók, melyek a gipsszel közös aniont nem tartalmaznak - kivételektől eltekintve - az indukciós periódust és a kötési folyamat sebességi állandóját alig változ169