Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Duma György: Kályhacsempék mázai a XV. században
- mázak láthatók. A fényes felületű, erősen hajszálrepedéses mázak alatt fehérszínü, repedésmentes engoberéteg fekszik. A vizsgálatokat a zöld- színű máz anyagán végeztük. A csempe sárgás vörösre égő agyagból készült. Mérete: 27, 5 x 40, 0 cm. (XV. század vége. (5. ábra) 8, sz. minta. Aranyozott mázas tetőcserép töredéke, A tetőcserép felületét beégetett laparannyal készült réteg borítja. Az aranyozás alatt zsírfényű, hajszálrepedéses, erősen tfíszúrásos sötétbarna színű, nem tökéletesen kiolvadt máz látható. A máz közvetlenül a vörös színűre égő, durvaszemcsés agyagból készült cserépen fekszik. 5, 6 (XV. század vége. ) II. A mázak vizsgálata A mázak a kerámiai termékek felületén lévő, vékony üvegszeríí rétegek. A mázakra is érvényes az üvegek meghatározása, mely szerint "olyan olvasztás útján nyert szervetlen anyagok, melyek kristályosodás nélkül jutottak szilárd állapotba"^. Annak ellenére, hogy a mázak kémiai összetétele és sajátos szerkezete az üvegekkel azonos, mindig heterogén anyagok. A cserép feltáródása, részben az olvadás alatt bekövetkező párolgás miatt, a mázréteg keresztmetszetében soha sem lehet azonos ösz- szetételü. Ezért a cserép felületén lévő vékony mázrétegek fizikai és kémiai sajátosságainak meghatározása minden esetben sok bizonytalansággal jár. A földben feküdt anyagoknál jelentős változást okozhatnak a korróziós hatások is. Érthető, hogy leletanyagok vizsgálatánál a nehézségek fokozott mértékben merülnek fel. Vizsgálatainkhoz minden esetben a csempék mélyedéseibe összefolyt,- helyenként 5-8 mm vastagságú mázrétegeket használtuk. Ezeknél feltehető volt, hogy a mázak eredeti összetételét megváltoztató tényezők hatása csak jelentéktelen mértékben érvényesült. A mázdarabok felületi rétegeinek eltávolítása után visszamaradó anyagok átlagából mennyiségi kémiai elemzést végeztünk. Az elemzéssel meghatározott értékek azt mutatták, hogy valamennyi máznak igen jelentős ólomtartalma van. Mivel az olvadásuk alatt bekövetkező párolgási súlyveszteségük átlag 1, 5-2% PbO-ra tehető, ^ azért bizonyos, hogy a csempék mázainak az égetést megelőzően a meghatározottnál magasabb ólomoxidtartalma lehetett. (I. táblázat) A vizsgált mázakra egységesen jellemző, hogy - egyetlen kivételtől eltekintve, - üvegalkotó oxidként csak kovasavat (SÍO2) tartalmaznak. Második üvegalkotó oxid - az aluminiumoxid (A^Og), - jelentősebb meny- nyiségben csak az 5. sz. csempe mázában szerepel. A máz aluminiumoxid tartalma valószinűleg kaolinit agyagásványhoz tartozott. E feltevést a budai hegyekben ismert, néhány évtizeddel ezelőtt még művelt kisebb fehérreégő agyagelőfordulás is valószínűvé teszi. 9» 10 Az elemzéssel meghatározott 4,1% AlgOg-nak 10,4% tiszta kaolin felelne meg. Ez a mennyiség már aligha lehetett a homokok természetes, nem érzékelhető szennyezése. Sokkal valószínűbb, hogy az tudatosan került a máz összetevői közé. Az elemzések alapján feltehető, hogy a mázakhoz feldolgozott homo13 5