Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kastaly Beátrix: A hírlaprestaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára
A papír anyagát változatlanul A papír anyagát módosítja hagyja (konzerválás és restaurálás megelőzés helyreállítás megelőzés helyreállítás- megfelelő- kisebb javítások- káros kör- tisztítás, fertőtraktározás mikrofilmezés nyezeti halenités- mikrofilméelőtt tásokkal szembeni ellenállás kialakítása- a sav közömbözés, a használat maximális korlátozása- a régi anyag kötése vagy uj rákötése sitése- a papíranyag erő sitése- a kurrens anyag azonnali köttetése Az ujságnyomópapirok rossz minőségét mindenki ismeri. Nyilvánvaló, hogy a 18. század végéig készített könyvpapiroknak és a múlt század 80-as éveitől előállított újságnyomó papíroknak a tulajdonságai alapvetően különböznek egymástól, és ez a különbség a kezelés módját is meghatározza. A merített rongypapírt távolról sem fenyegeti a rohamos pusztulás veszélye, még ha egyes komponenseit pótolni vagy közömbösíteni kell is. Ugyanakkor a túlnyomórészt facsiszolat alapanyagú újságnyomó papírok számára pusztán a raktározás és a használat olyan kedvezőtlen körülményeket teremt, amelyek a papír kémiai felépítését és ezáltal fizikai állapotát is megváltoztatják, és a megrongálódott anyagot gyorsuló ütemben pusztítják. Igen fontos szempont a termelékenység. A feltétlenül megőrzendő hírlapok lapszáma is oly nagy, hogy a restaurálás csak megfelelő termelékenység esetén lehet célravezető. A nehézségeket fokozza, hogy a hírlapok megőrzésével - elméleti és gyakorlati síkon egyaránt - világszerte kevesen foglalkoznak. Az Országos Széchényi Könyvtárban a múlt év végére alakultak ki az alapfeltételek ahhoz, hogy a hirlaprestaurálást, ha egyelőre szerény keretek között is (2 fő foglalkozik vele), de Üzemszerűen végezhessük. A munka megkezdését több éves előkészület előzte meg, az elméleti, gyakorlati és technikai felkészülés ideje. Megismertük a szakirodalmat, néhány külföldi műhely gyakorlatát és a könyvrestaurálás munkáját. Ahhoz azonban, hogy egy konkrét hirlapállomány restaurálásához hozzákezdhessünk, szükséges volt, hogy egy kisérletsorozatban a puszta szemrevételezésnél egzaktabb módszerekkel kapjunk képet a restaurálandó anyag tényleges állapotáról. A kísérleteket a Papíripari Kutató Intézet laboratóriumaiban végeztük el 1973-ban, a kiindulási hipotézist a szakirodalom szolgáltatta. Eszerint: az újságnyomó papírok legfőbb kémiai jellemzője a szokásosnál nagyobb savtartalom, aminek meghatározó szerepe van az ismert fizikai tulajdonságok, a gyenge minőség és a sár- gulásra való hajlam létrejöttében. A szakirodalomban leirt kísérletekben általában uj , famentes cellulózpapiron vizsgálják a különböző kezelések hatását, mivel ilyen
