Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Illés János: A freskó technikája és a falfestmények helyreállítása
Illés János: A FRESKÓ TECHNIKÁJA ÉS A FALFESTMÉNYEK HELYREÁLLÍTÁSA A régi kultúrák műalkotásait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az örökkévalóságnak, de legalább is az évezredeknek szánták őket. Korunk már ritkán törekszik örök dolgok létrehozására. Ez a tény szinte megoldhatatlan problémákat okoz majd a jövő konzervátorának és restaurátorának, ha meg akarja óvni a pusztulástól a mai idők művészetének kiváló alkotásait. Korunk és a freskó A fémeket, üveget és betont felhasználó modern építészet uj freskótechnikát követel. Ennek megoldatlansága miatt a művészek a vele való foglalkozást, az építészek pedig a falfestményre való igényüket adták fel. A freskók rongálódása elsősorban a helytelen festési eljárás következménye. Mostoha környezeti feltételek közepette a jól elkészített festmény is károsodik, de korántsem olyan mértékben, mint a felületesség, helytelen kötőanyag, festék vagy a rossz festésmód következtében. Az alfroskő vagy helyesebben buonfresco alapkövetelménye a megfelelő vastagságú , szivóképes falszerkezet. A mai építészet ezt sem a külső sem a belső falfelületeken nem tudja biztosítani. Vasbetonfalra nem lehet freskót, szekkót festeni. A jó freskóhoz a nagy és szivóképes faltömeg azért nélkülözhetetlen, mert a kötéshez a falazatból és a vakolatból kell áramlania a kalcium-hidroxidot szállító víznek. A jó freskó festőalapja a vízzel átitatott, a téglafalazatra közvetlenül felrakott, többrétegű meszes vakolat. A fal teljes tömege és az 5-8 cm vastagságú mészhabarcs a tárháza a kötőanyagképző vegyületnek, az oltott mésznek és az azt szállító víznek. Egy sulyrész oltott mész 615 sulyrész vízben oldódik fel. Továbbá egy 45 cm vastag falon lévő 4,5-5 cm-es vakolatréteg felületén - ha a falat is alaposan átitattuk, és annak vize is részt vehet a mész oldásában és felszínre szállításában - mindössze 0,064 mm vastagságú kristályos mészkőréteg képződik. Pedig az említett feltételek mellett minden négyzetméteren kb. 80 liter mészviz végezte elpárolgása közben a szállítás munkáját. A freskófestő az egyes vakolatrétegek felületét mindig felhorzsolja, lehántja, mielőtt a következő réteget felhordja. A mészvizet szállító kapilláris rendszernek ugyanis tökéletesnek kell lennie, ha azt akarja, hogy a mészviz akadálytalanul kerüljön a felületre. A freskó alapozási technikája A freskófestésnél a művész akkora terjedelmű felületet vakoltat fel, amekkorát 5-6 óra alatt meg tud festeni. Körülbelül ennyi idő alatt vastagodik meg a kalcium karbonát réteg a képfelületen annyira, hogy az ecset sortéi nem tudják felsérteni a festés közben. A festési időtartam függ a levegő hőmérsékletétől és a légmozgástól, illetőleg a kapilláris nyomás nagyságától is. 7
