Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

T. Knotik Márta: Gótikus miseruhák restaurálásáról

megoldások léphettek előtérbe, melyek eddig szóba sem jöhettek. Megoldódott a corpus tisztítása és a miseruhához méltó restaurálása. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy a testfelületet képező selyem szennyeződésének és durva javításának (stoppolás) eltávolítása után a selymet úgy kezeljük, mint bármely más textíliát.

A testek (1) szétbontása és a testfelület lefejtése nagy meglepetést tartogatott számunkra. A glória, töviskoszoru, ágyékkötő és a kereszt aljában térdelő Magdolna ruhájának peremrészén feltételezett gyöngyözés az aláhajtott részeken előbukkant. Évszázadokon át megmaradt ezeken a helyeken hírmondónak pár szem igazgyöngy. Megtalálásuk leegyszerűsítette azt a kérdést, hogy mi legyen azokkal a szegélyekkel, melyeket valószínűleg gyöngy takart. A bizonyosság és a gyöngyök méretének, felrakásuk távolságának ismeretében lehetővé vált a gyöngyözés pótlása, amit hasonló nagyságú, árnyalatú igazgyöngyök beszerzésével valóra is tudtunk váltani. A másik meglepetés, mely a testfelület selymének lefejtésekor tárult e- lénk, a test megformálása, mondhatnánk megmintázása volt. A test nagy formáit tépett gyapjúból, az izmokat fonalkötegekből szobrászi módon rakták fel az alapvászonra. A tökéletesen megmintázott corpus látványa újra meggyőzött bennünket arról, hogy kivételes darabbal állunk szemben.

A testfelület selymének (1) lefejtésekor kénytelenek voltunk megbolygatni a régi javítást (stoppolást), mert azt a testhez is hozzáöltögették. Végleges eltávolítására azonban csak tisztítás után került sor. A tisztítás visszaadta a selyem nyers színét, fényét, tapintását, igy a javítás még durvábbnak hatott. Eltávolítása után viszont csupaszon maradt a selyemszövet fénytelen, vastag fonalakból álló fonalrendszere, melyről lekoptak a másik fonalrendszer vékony selyemfonalai. Ezért a selyemszövet eredeti atlasz szövését tüfestéses selyemhimzéssel pótoltuk, eltakarva és rögzítve a vastag fonalakat. Evvel a megoldással újra élvezhetővé váltak a test legszebben megmintázott részei is. A kereszt aljában térdelő Magdolna alakjának helyreállításánál sem elégedhettünk meg csekélyebb eredménnyel. Itt az aranyfonalak tónusa és vastagsága helyenként megoldhatatlan feladat elé állitott bennünket, hiszen az eredetihez hasonló fémfonalak beszerzése szinte lehetetlen. A Magdolna-alak ugyancsak tartogatott meglepetést, csuklyája alatt épen maradtak szőke hajfürtjei, ennek alapján eltüntethettük szerzetesre emlékeztető kopaszságát.

Elméletben hasonló utat kellett megtennünk a képsorok (2) alakjainak restaurálásánál is. A testfelületeket fedő nyersszinü selyemhimzés hosszú öltései a test kiemelkedő pontjain lekoptak. így az öltések fonalcsonkjai az alakokat tüskésen vették körül, szépen mutatva az öltés indítását és befejezését. Ezt az élvezhetetlen és kusza képet kellett régi rendszerébe terelnünk. A fennmaradt fonal részek egyszerű rögzítése nem volt elegendő, mert leöltögetésük a formák belső rajzát megbontotta és hiányaiknál a leglényegesebb felületek csupaszuk maradtak volna. Visszahimzéssel lefogtuk a meglévő fonalcsonkokat és ezzel együtt eltűntek a csupasz testfelületek is. Szerencsére az arckifejezés lényegét adó szemek, orr és száj stabil beépítésükkel állták az évszázadokat.

Egyes alakok leemelésével (2) tisztázódott pl. a két alsó kép bútorzata, a legalsó kép történése stb. Utóbbin a markolatnál megtaláltuk a pallos pengeinditását, a figura nadrágjának himzetlen háromszöge mutatta a pengevég helyét, a has vá- 76 -