Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Jakubik Anna-Kriston László: A Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményének restaurálási munkái 1968-1973
VIII. Feltárás, tisztítás leírása A védőbevonat eltávolításának módszere és eredménye; az átfestések eltávolításának módszere és eredménye; a feltárt mii állapota; Fényképdokumentáció. IX. Az esztétikai helyreállítás leírása A felület folytonosságának helyreállítása; a kiegészítés (rekonstrukció) módszere és technikája; a közbenső és befejező firniszek; fényképdokumentáció. X. Megjegyzések Szakmai bizottságok, munkaközi konzultációk javaslatai. A tárgyat átadta átvette; dátum. A megadott - és szükség szerint természetesen tovább is bővíthető - kereteken belül a dokumentáció milyensége: részletessége, pontossága, a megfigyelések a- lapossága; a munka különböző fázisairól készitett fényképek mennyisége és minősége lényegében a restaurátortól függ. De ezt a munkát - véleményünk szerint - a muzeológus is segítheti közvetve, vagy közvetlenül. A munka megkezdése e- lőtt a tárgyra vonatkozó adatok, különböző dokumentációs anyag, szakirodalom közlésével; munka közben az aktuális problémák, elsősorban az esztétikai helyreállítás, kiegészítések, esetleges rekonstrukciók megbeszélésével; általában a restaurátorral való jó együttműködés kialakításával. És olyan légkör megteremtésével is, melyben a lelkiismeretes és felelősséggel végzett munka nem külső kényszer vagy éppen divat eredménye, hanem belső igény a közös feladat: a műtárgyak jó állapotban való megőrzése érdekében. A dokumentációba a műtárgy restaurálás előtti állapotának és esetleges előző restaurálásainak leírása és a konzerválás megkezdése közé iktattuk be - uj feladatként - a kémiai és fizikai anyagvizsgálatokat. Ezzel is hangsúlyozni szerettük volna, hogy ezeket a vizsgálatokat a restaurálás előtt lenne kívánatos és célszerű elvégeztetni. A különböző módszerü vizsgálatok eredményei sok segítséget adhat.- nak a restaurálás néha bonyolult problémáinak tudományos szintű dokumentálásához; erről a beszámoló második része részletesebben szól. Más szempontból viszont a vizsgálatok jelentősége túllépi a restaurálás kereteit. Ez utóbbi miatt tartottuk elsősorban fontosnak, hogy tervbe vegyük és - a rendelkezésre álló egyelőre szerény lehetőségek szerint - megkezdjük a régi magyar képzőművészeti anyag rendszeres és módszeres anyagvizsgálatát. A terv kiindulópontja az a tény volt, hogy régi táblaképfestészetünk és faszobrá- szatunk technikatörténeti szempontú vizsgálatára mindeddig nem került sor. Szak- irodalmunkban a tárgyak anyagának és technikájának megjelölése sokszor bizonytalan, vagy egyáltalán nincs feltüntetve; ez is mutatja az ilyen jellegű vizsgálatok hiányát, - bár a festékrétegek és faanyagok meghatározására többféle módszer ismert. Másrészt egyes fizikai vizsgálatok olyan uj ismereteket adhatnak e tárgyakról, melyek enélkül rejtve maradnának, és melyek művészettörténeti kérdések megoldásában is segíthetnek. A különböző módszerü vizsgálatok eredményeinek rendszeres gyűjtése és feldolgozása idővel olyan - összehasonlításra alkalmas - adatanyag felhalmozódását biztosítaná, mely komoly segítséget jelentene a restauráláson kívül a tudományos 43
