Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Jakubik Anna-Kriston László: A Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményének restaurálási munkái 1968-1973
feldolgozásban is. Régi művészetünk kutatása igy uj módszerekkel gazdagodna, és lehetővé válna technika-történeti kérdések elmélyültebb, részletesebb vizsgálata. Úgy gondoljuk - és tervünkkel ezt igyekeztünk bizonyítani - hogy az anyagvizsgálatokkal kapcsolatos lehetőségeket a fentiekben vázoltak alapján nekünk elsősorban a régi magyar képzőművészeti anyagnál kellene megvalósítani és hasznosítani. Fontosságára ezúton is szeretnénk felhívni a figyelmet. Aktuális példaként említjük a budavári gótikus szoborleletet, ahol az anyagvizsgálat eredménye fontos művészettörténeti probléma megoldásában kapott döntő szerepet. A vizsgálatok természetesen feltételekhez kötöttek, hiszen elvégzésükhöz különböző felszerelések és speciális képzettségű szakemberek szükségesek. 1970-ben kerülhetett sor arra, hogy a rendelkezésre álló ezirányu konkrét lehetőségekről tájékozódjunk. Múzeumi területen az akkor a Múzeumok Központi Igazgatóságához tartozó Muzeológiai Technológiai Osztály foglalkozott - főképpen régészeti jellegű - tárgyak anyagának vizsgálatával; festékminták cseppelemzéses vizsgálatát Szabó Zoltán vegyész kezdte meg, sőt ez akkor már része volt a főiskolai restaurátorképzés tananyagának is. Fizikai vizsgálatok végzésére múzeumi területen nem volt szakember, ezért különösen szerencsésnek mondható, hogy az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben Kriston László fizikus foglalkozott már festmények vizsgálatával és vállalta a Régi Magyar Gyűjtemény tárgyait is. Az előzetes megbeszélések alapján 1971-ben mindkét intézmény vezetőjét felkértük a tervezett anyagvizsgálatok elvégzésének engedélyezésére. 1971-1972-ben hét táblakép festékmintáinak cseppelemzéses vegyvizsgálatára kerülhetett sor. A Múzeumi Műtárgyvédelem második kötetében Szabó Zoltán részletesen beszámolt a vizsgálat módszeréről és eredményeiről. ("A szervetlen eredetű festékek azonosítása csepp- elemzéssel." Múzeumi Műtárgyvédelem, 2. sz. 1975. 237-269. 1.) Ezeket a vizsgálatokat szükséges lenne folytatni - kiterjesztve az alapozások, kötőanyagok vizsgálatára is - és lehetőség szerint más módszerekkel bővíteni. Hasznos és fontos lenne továbbá a tárgyak faanyagának vizsgálata is; a fafajták meghatározása, mikroszkopikus felvételek gyűjtése és rendszerezése, a dendrokro- nológiai módszer alkalmazása táblaképeink és szobraink faanyagának vizsgálatában, stb. Ezekre a jelzett időben sajnos még nem volt lehetőség. A hat táblaképről és egy domborműről készített fizikai vizsgálatok módszerét, eredményeit és a problémakörre kapcsolatos észrevételeit a beszámoló következő részében Kriston László ismerteti. A művészettörténész szempontjából az elkészült vizsgálatok alapján az infravörös fényképezés eredményei látszanak legnagyobb jelentőségűnek. A táblaképek előraj- zai, melyek - mint ismert - ezzel a módszerrel a képfelület kisebb-nagyobb részén általában kimutathatók, többféle szempontú elemzésre adnak lehetőséget. XV-XVI. századi festészetünk tudományos kutatásában és feldolgozásában ezek vizsgálatára mindeddig nem került sor; igy ezt uj elemekkel gazdagíthatja. Az előrajzok kimutatása számunkra más szempontból is nagyon jelentős. Ismeretes, hogy a XV-XVI. századi európai művészetben a rajz már fontos, önálló műfaj volt. A magyarországi emlékanyagban ebből a korból tanulmány vagy más rajz alig maradt fenn, igy ennek milyenségére következtetni is kevéssé lehetett. Az- 44
