Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
T. Balázsy Ágnes: Felületaktív anyagok
Határfelületi elektromos jelenségek Valamennyi vizzel érintkező anyagon kisebb-nagyobb elektromos töltés mutatható ki. A fázishatáron a pozitiv és negativ töltésekből un. elektromos kettősréteg alakul ki, s ezzel együtt elektromos potenciál lép fel. A felülethez közel eső, belső réteg szorosan, a külsőbb rétegek egyre lazábban vannak kötve. Az elektromos kettős réteg magyarázza, hogy a felületen kialakuló vagy adszorbeálódó ionok vonzzák az ellentett töltésű ionokat. (A poláris molekulák irányitottan rendeződnek. ) Vizsgáljuk a jelenség hatását mosás szempontjából a textiliák példáján. A textiliák semleges vagy lúgos közegben, tehát a szokásos mosási körülmények között negativ töltést vesznek fel. Ennek oka lehet: 1. Felületi disszociáció cellulóz esetén: Cell-OH Cell-O^ ^ + H^ fehérje alapú szál esetén: F-COOH COO^-) + íl(+) 2. Ionok adszorpciója a felületen (pl. direkt színezékek (anionok) adszorpciója a cellulóz felületén) 3. Poláris molekulák adszorpciója a felületen (színezékek stb.). A felületi negativ töltés okozza, hogy az anionok (negativ töltésű molekulák) és a textilszál között bizonyos mértékű taszitás, a kationok (pozitiv töltésű ionok) és az anyag között vonzás lép fel. E káros hatások kiküszöbölése érdekében célszerű a textiliákhoz nem ionos felületaktív anyagokat alkalmazni. Antlsztatizálás A zsírok, olajok, por és egyéb szennyezések negativ töltésüek. Minél negatívabb tehát az anyag (fém, textil, üveg, műanyag stb.) töltése, annál jobban taszitja a szennyezéseket, annál kevésbé piszkolódik. Azokat a szereket, melyek erősítik- 191 Az elektromos kettősréteg vázlata
