Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
T. Balázsy Ágnes: Felületaktív anyagok
a felület negatív töltését', antisztatizálő anyagoknak nevezzük. Célszerű tehát nemcsak a műtárgyak öblítésére, hanem a kiállítási vitrinek, függönyök stb. lemosására is antisztatikumokat használni. A felületi és határfelületi feszültség csökkentése A felületaktív anyagok, más néven tenzidek jellemző tulajdonsága, hogy a felületeken nagymértékben adszorbeálódnak, a felületi ill. határfelületi feszültséget csökkentik, és a nedvesedést elősegítik. Molekuláik poláris (hidrofil = vizet szerető) és nem poláris (hidrofób = vizta- szitó) részből állnak, ezért irányitottan adszorbeálódnak. Az irányított adszorpció azt jelenti, hogy a tenzidmolekulák megfelelő része a hozzá hasonló tulajdonságú közeg felé irányul, mig a hidrofób rész a felület vagy határfelület felé. A felületi feszültséget csökkentő hatás függ a tenzidmolekula szerkezetétől, a hidrofil és hidrofób molekularész arányától és koncentrációjától. Ha a felületaktív anyag mennyisége nő az oldatban, csökken a felületi feszültség, de csak egy bizonyos koncentrációig (lásd: kritikus koncentráció). Tudni kell azt is, hogy egyes felületaktív szerek hatását a hőmérséklet emelése fokozza, másoknál viszont a hőmérséklet fokozása csökkenti a felületaktivitást. Ismerni kell tehát a megadott felületaktiv anyag kémiai szerkezetét, ellenkező e- setben ugyanis nem tudjuk megítélni a hőmérséklet hatását a felületaktivitásra. Diszpergálás, emulgeálás Azt a műveletet, amikor olajat vagy apróra őrölt szilárd anyagot vizben, kicsiny részecskékké rázunk szét, eloszlatásnak, diszpergálásnak nevezzük. Az emulziót egymással nem elegyedő folyadékok egymásban való diszpergálásával nyerjük. Az emulzió stabilizáló anyag hiányában rövid állás után két fázisra válik szét. Peptizálás A jó nedvesitőképességü felületaktív anyagok hatására a mosóoldat behatol a nedvesítendő anyag legkisebb hasadékaiba is, és a szilárd szennyeződést egyre kisebb darabokra bontja, aprítja, diszpergálja a mosóoldatban. Ezt a diszpergáló hatást peptizálásnak nevezzük. A peptizálás során a diszpergált anyagot a mosóoldat felületaktív molekulái körülveszik, s a mosószer típusától függően, a pozitív vagy negativ töltésű részecskék fokozatosan beburkolják a szennyrészecskéket. A mosószer felületaktiv molekulái a szennyben és a szennyezett felületeken külön- külön adszorbeálődva mintegy befurakodnak a két anyag felülete közé, s a szennyeződést szinte leemelik a szennyezett felületről. A mosószerrészecskék ugyanis egymás irányába azonos töltésű részecskéikkel fordulnak, egymást elektromosan is taszítják, ami a szennyeződés leszakadását elősegíti.- 192 -
