Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Koncsánszki Gyuláné: Sámánköpeny és nyakravaló konzerválása és restaurálása

Anyiszov 1931-ben irt le egy evenki-tunguz gyógyító sámán szertartást: "A szertartást közös lakoma fejezte be, amelyen elfogyasztották a felső ég iste­nének áldozott rén húsát." (Ha a rénszarvas húsát elfogyasztották, feltehetően bőrét is felhasználták.) - "Az evenkiknél a saargi választja ki, és teszi sámán­ná az uj sámánt. Ez a saargi állat alakú, a leendő sámán valamelyik meghalt sámánősének az állatalaku életlelke, azaz anyaállata..." Az egyik tunguz (evenki) sámán szerint minden sámánnak van anyaállata s ez szarvas állat alakjában je­lenik meg, szarvai vannak. "Az evenkiknél a saargit bizonyos esetben nőstény jávorszarvas, vagy vad rénszarvas anyaállat alakjában ábrázolják." A legtöbb sámánológus szerint a sámánizmust abnormális testű és lelkű egyének hozták létre. Kapcsolatba hozták továbbá az un. sarki hisztériával, amelynek ki­váltó okai a hideg, a sötétség, a magány, és a vitaminhiány. Az igazi sámániz­mus csak az arktikus területen képzelhető el. A délebbre élő népek mestersége­sen, narkotikumok segítségével produkálják az extázist. A sámánszellemek kö­zött folcozati különbség volt. Ha a sámánt nagy szellem választotta ki, nagy lett a sámán is, ha kicsi, hát kicsi." Kokujev sámán igy magyarázta a rangbéli kü­lönbségeknek okát: "Én kis sámán voltam, más sámán nagy sámán volt, mert 27 szelleme volt" - hajtogatta mindig. A sámánt fiatal korában választották ki "a szellemek", ez indokolja a köpeny kis méretét is: háta hosszúsága: 98 cm háta szélessége: 41 cm eleje szélessége: 10 cm Az evenki (tunguz) Szemjon Szemjonov sámán például csak 15 éves volt, amikor sámánná lett. "A sámánná válás ténye függ a szellemektől. Az ő óhajukhoz igazodva készül a sámán öltözéke is. A szojot sámán néhány asszonnyal megvarratta a fejrevalót, a köntöst, meg a csizmát. Az ilyesmit fizetség nélkül készítették el, bár egyik­másik sámán ezekért is adott ajándékot." A szojot sámánok öltözékéről Diószegi igy ir: "A köntös csípőig, térdig, ritkán combközépig ért, rénszarvas, vagy he­gyi kecske bőréből varrták, a bőrt azonban mindig pamutszövettel borították .......... A köntös elején rénszőrrel kihimezték a mellcsontot. A restaurált köpeny diszitó varrására is egyébként ezt használták vezetőszálnak. A sámánköpeny anyagai A sámánköpeny anyagát alapanyagok, rátétek, varrófonalak képezik. A. Alapanyagok: a. irhabőr, vörös és fekete színnel festett b. zöld vászon, a könyékrészhez B. Rátétek: a. barkás irhabőr diszitőcsikok b. "farokszőr" (XLI/98-99.) c. textilcsikok, pamut és selyem d. üveggyöngyök e. ólomfigurák 150 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom