Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: A borostyánkő és restaurálása
A konzerváláshoz használt santalolajat a Santal-aceae család, Santales rendjébe tartozó Santalum albumból (fehér santalfa) nyerik. A santal-félék félélősködő, lágyszárú vagy fás növények. A Santalum album Jávában honos fáját hajóépités- hez használják. Az olajat Ceylon szigetéről szállítják, és már a 9. században balzsamozáshoz használták. Az olaj gyógyszertári elnevezése Oleum ligni Sántáié, Angol elnevezése Oil of WooO, németül Sadelöl. A tulajdonképpeni olaj sesquiterpénalkohol, mely tartalmaz kevés, igen finom kristályos fenolt, santál- ketont, teresantálsavat, két sesquiterpént (alfa- és béta-santal), valamint kevés ecetet és hangyasavat. Borostyánkőtárgyak kiegészítése A borostyánkőtárgyak kiegészítése a legtöbbször nem kívánatos. Ha mégis szükségessé válik, a legjobb természetes gyantákat alkalmazni. A masztix és fenyőgyanta keverékéből rendszerint elő lehet a megfelelő színárnyalatot állítani. Kétségtelen azonban, hogy a legszebb borostyánutánzatokat műgyantákból lehet készíteni. Erre leginkább a poliészter-gyanták alkalmasak. A telítetlen poliészteröntőgyanták nemcsak kiegészítésre, hanem ragasztásra is kitűnőek Hibájuk, hogy a polimerizáció befejeztével oldhatatlanok lesznek, igy az esetleges hibák kijavítása nehézkes. Színezésük ma már megoldott. A poliészter öntőgyantákat korábban 3 komponenees formában árulták. Az újabb gyártmányoknál a gyorsító és a gyanta már előre össze van keverve. A színek kikeverése tehát nem okoz különösebb gondot. A nehézség abban áll, hogy a poliésztergyanta keményebb, mint a borostyánkő, ezért a kiegészítés csiszolásánál könnyen megsérülhet az eredeti tárgy. Ezért a poliészteres kiegészítést olyankor használjuk, amikor több darabból álló tárgyaknak egyes hiányzó önálló darabját kell pótolni. Például borostyánkőből készült tálaknál, ahol az egyes részek fémkeretbe vannak foglalva. Ezek rendszerint préselt borostyánkőből készültek. Ha a formák ismétlődnek, akkor az ismétlődő formákat kiönthetjük poliészter gyantából. Ha kétséges, hogy ismétlődő formákkal állunk szemben, akkor sima, megfelelő vastagságú poliészterlapokból célszerű a pótlást készíteni. A kiegészítések fényezését rongykoronggal vagy filckoronggal végezzük, és fehér szinü csiszolómasszát használjunk. A kiegészítést lassú, alacsony fordulatszámú motorral polírozzuk, ügyelve, hogy ne nyomjuk nagy erővel a műanyagot a koronghoz, mert könnyen beéghet. Irodalom 1. Dr. C. Weimer: Die Pflanzenstoffe. Jena , 1911. 2. Biológiai lexikon. Buchpest, 1975. 3. Természettudományi lexikon. Budapest, 1964. 4. Révai Nagy Lexikon, Budapest, 1911. 5. Hegyi Zoltán: A muzeumvegyészet kézikönyve. Kézirat 1938. 6. O. Kay: A borostyánkő konzerválás egyik módszere. Arbeitsblfftter für Restauratoren 1971./2 (Forditás T/519) 132
