Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Szabadszállási kora bizánci üvegpohár felületének technológiai vizsgálata

tat. Az üveg pereménél a korróziós hatásra keletkezett félgömbök sűrűsödnek ( III/14.ötvenszeres nagyitás).

2. Megmunkálásból származó felületi sérülések

1. ) A perem csiszolása

A korróziós sérüléseknél már említettem a mechanikai hatást, mint korróziót okozó tényezőt. A 3.sz. képet megfigyelve jól láthatjuk a huzási nyomokat, amelyek időnként megszakított, illetve elvékonyodott vonalakban mutatkoznak. Feltételezhető, hogy csiszolóporral vagy erősen morzsolódó homokkővel végezték a durva csiszolást .

2. ) A diszitések alatt található mechanikai sérülések

Első látásra korróziós elváltozásoknak látszanak, kénytelenek voltunk tehát ilyen szempontból is szemügyre venni az üveget.

Az arany-nyomokat kétségtelenül ki lehetett mutatni, tehát a felületet előkészítették aranyozás alá, vagy éppen az aranyozás hatására következett be a korrózió, és ez hagyott a rajznak megfelelő nyomot az üvegfelületen. Ez utóbbi akkor következhet be, ha az aranyat az üvegfelületre olyan ragasztóanyaggal vitték fel, amely elbomlásakor korrodálja az üvegfelületet, mint például a tojásfehérje. Ezért szükségessé vált az aranyozott felületek összehasonlítása, a kétségtelenül korróziós elváltozásokkal. Mivel ugyanazon az üvegen találtunk korróziós elváltozásokat is, az összehasonlítást hiteles körülmények között végezhettük.

Először kis (ötvenszeres) nagyitásu rajzolatokat hasonlítottunk össze az üveg fenekén található korróziós rajzolatokkal. Ezeket nagyjából két csoportra oszthatjuk. Egyes részeken kisebbek és sekélyebbek voltak a nyomok, máshol mélyebbek és nagyobbak (IY/28., V/31. ).

Szabadszállási üvegpohár- 142