Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme

- 51 ­Ezután desztillált vízben főzték ki a tárgyat. Az eljárás hatásosnak bizonyult, de igen komplikált kivitele és a hevítéssel járó rongálódási veszély arra kényszeritette a szakem­bereket, hogy más módszert keressenek. Újabban a káros, aktiv klórvegyületeket hőre bomló ammóniavegyületekké alakitják . Az eljárás lényege, hogy a tárgyat több (22, 39) órán át áztatják ammóniumkarbonát oldatban, amelyhez ammóniumhidroxidot adagolnak. Ezután a tárgyat 300 C° körüli hőmérsékletre melegítve, kiűzik belőle az elbomlott ammó- niumkloridot. Ennek az eljárásnak is az a hátránya, hogy magasabb hőmérsékletet kell al­kalmazni, ami a tárgynak árthat. Komplexképző vegyiiletek alkalmazása fémtisztitásra A kémiai fémtisztitási eljárások közé soroljuk azokat is. amelyek, komplexképző vegyüle- tek alkalmazásán alapulnak. Ilyen komplexképző vegyület - amelyet múzeumi területen be­vezettünk - a nátriumhexametafoszfát és a nátriumkáliumtartarát. Főleg réz- és bronztár­gyak tisztítására alkalmazzuk mindkettőt, mert a rézzel stabil komplexvegyületet alkotnak. Ha tehát a korrózió következtében a réz- vagy bronztárgy oldhatatlan rézvegyületekkei van borítva, az említett két komplexképző anyag a rézvegyület kationját, vagyis a réz ionját komplex formában oldatba viszi, igy az oldhatatlan rézvegyület feloldódik. Legújabban a komplexképző vegyületek speciális típusait alkalmazzuk múzeumi területen: a kelátkomplex-képző vegyületeket. ^ ^ Az aminosavak csaknem minden kationnal olyan komplex vegyületet alkotnak, amely a fém iont rákolló szerűen fogja közre. A folyamat következtében öttagú kelátgyűrűk alakulnak ki (az elnevezés görög szóból ered, amely rákollót jelent). A képződött kelátkomplex annál stabilabb, minél több kelátgyürü alakul ki. A megkötött fémionok igy oldható stabil vegyüle- tekké változnak és a szabad aminopolikarbonsav újabb fémionokat visz oldatba. Az aminopolikarbonsavak közül az etiléndiamin-tetraecetsav bizonyult alkalmasnak az em­lített célra, de mivel ez a vegyület vízben csak kis mértékben oldódik, ezért használjuk kettős nátriumsóját, vagyis az etiléndiamintetraecetsavas dinátriumsót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom