Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme
- 43 mechanikai, elektrokémiai és kémiai utón. Az egyes fémek tisztítására vonatkozó leírásokban ismertetni fogjuk az alkalmazható eljárások részleteit, de itt összefoglalva elvileg értékeljük a három módszert és alkalmazhatóságukra vonatkozó észrevételeinket. Mechanikus fémtisztitás során a fémtárgyon levő szennyeződést és korrőzóterméket kizárólag mechanikai utón tá- volitjuk el. Történhet ez keféléssel, csiszolással, kalapálással, koptatással, hevítéssel. A keféléshez fémkeféket, a csiszoláshoz kézi, vagy gépi fémcsiszolókat, a kalapáláshoz fémkalapácsot, vésőket, a koptatáshoz homokot vagy más anyagot és légnyomásos szórókat szoktak használni. A tisztítást olyan szerszámmal vagy anyaggal végezzük, amely a korrózióterméknél nagyobb és a szinfémnél kisebb keménységű, ezáltal azt a fémről eltávolítja anélkül* hogy a nem korrdálódott fémet megsértené. A műveletet gyakorlati kivitelezése közben azonban ez az elv a legritkább esetben érvényesülhet, mert sokszor a korróziótermék legalább olyan kemény, mint maga a változatlan fém. Előfordul, hogy a kor- róziőréteg nem kizárólag csak a felületen helyezkedik el, hanem a felület alatt a fém belsejében is megjelenik. A korrózió következtében kialakult termékek nem egységesek a tárgyon, ez pedig a mechanikus kezelés során nem érzékelhető, vagyis nem lehet szelektív. A mechanikus tisztítási eljárások közé soroljuk azokat a régebben használt hevítéseket is. amikor a tárgyat cseresznyepiros izzásra feihevitve hirtelen lehűtötték, aminek következtében a színfém és korróziótermék hőtágulási és zsugorodási viszonyai ugv alakultak, hogy a rozsda szinte egységes rétegként levált a fémről Ez az eljárás egyaránt káros a tárgyra és a restaurátorra is. A tárgyat veszélyezteti, mert ha a korrózió-réteg, vagy rozsda nemcsak a felületen, hanem a tárgy belsejében is előfordul, akkor a tulfeszü- lés még az egészen jő megtartású tárgyat is szétfeszítheti. Ezenkívül a hevítés (600-700 C°-ra) szerkezeti változást idéz elő a tárgy anyagában, ami semmiesetre sem fogadható el múzeumi tárgyak esetében. A harmadik káros következmény, amely a restaurátort is
