Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme
- 30 zett és a lejátszódó elektrokémiai folyamat következményeképpen a negativ fém oldódva a pozitivabb aranyra rakódott. Sokszor fordul elő ilyen eset az aranyozott réz, bronz, vagy ezüst tárgyaknál. Sokan emlegetik az arany-patinát, amely az aranyfelületnek elszíneződése és az aranyban levő ötvöző fémek oxidjainak hatására jön létre. Különösen magasabb hőmérsékleten alakul ki az ilyen elszíneződés, pl. hőmegmunkálás közben. Ezüst Az ezüstnek két vegyületét szokás korrózióterméknek tekinteni: a fekete ezüstszulfidot, és a szürkés piszkosfehér ezüstkloridot. Az ezüstszulfid inkább levegőn képződik az ezüsttárgyak felületén, amik már igen csekély kéntartalom hatására elvesztik fehér fényüket és kezdetben meghomályosodnak, majd fokozatosan megfeketednek. Ezt a szulfid-réteget nem tekintjük védő patinának, eltávolítására mindig törekednünk kell. Az ezüstklorid is korróziótermék: kloridiont tartalmazó talajrészekben képződik az ezüstből. A földből előkerült legtöbb ezüsttárgy borítva van ilyen réteggel. Ezek a tárgyak sok esetben teljesen törékennyé válnak, ha a korróziófolyamat a fémbe teljesen behatol. Az ezüsttárgyakat gyakran borítja szines bevonat, amely más fémek jelenlétére utaló korróziótermék. Egyik oka pl., hogy az ezüstöt gyakran ötvözik rézzel, ami szelektív korróziós folyamatok következtében kioldódik belőle és a keletkezett fémsók részben a tárgy felületére rakódnak. A másik folyamat elektrokémiai és az aranyhoz hasonlóan úgy magyarázható, hogy az ezüst sok fémnél pozitivabb elektromos potenciálú lévén, a katód szerepét tölti be a folyamat alatt és ennek következtében az anódként szereplő és oldatba menő fémek a felületre rárakódnak. Ez a folyamat játszódik le a rossz minőségű, (rézzel erősen ötvözött) ezüstöknél, az ezüsttel bevont és az olyan tárgyaknál, amelyek összedolgozás, vagy elhelyezés folytán más fémekkel érintkeznek akár közvetlenül, akár elektrolit közvetítésével. Ilyen esetben gyakran olyan vastag a rajta levő réteg, hogy csak tisztítás közben derül ki, hogy a tárgy ezüst, vagy ezüstözött.
