Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Szalay Zoltán: Régészeti és történeti eredetű bőr lábbelik konzerválása
- 157 bőrboritásu könyvfedelekhez. Ez az észrevétele könyvek kezelésénél helytálló, mert ott a papíranyaggal döntően számolni kell. Nézetem szerint azonban, különösen a régészeti a- nyagnál, nem mellőzhető a vizes kezelés, különösen nem a földből amúgy is nedvesen előkerülő bőranyagnál. Az eddig tárgyaltakból is kiderült, hogy nem lehet egyetlen, mindenféle bőrre egyaránt érvényes - eljárást kidolgozni. További tapasztalatok azt is mutatják, hogy az ipari eljárásokat sem lehet minden alkalommal alkalmazni a múzeumi gyakorlatban. Ha ugyanis egy bőrpuhító vagy egy bőrerősi- tő anyagot, egy arra nem szoruló bőrbe viszünk bele, nem kapjuk a várt eredményt. Ennek megfelelően igyekeztem elhatárolni egymástól a különböző eredetű és célú - tehát eltérő kikészitésü - bőr műtárgyak kezelési módszerét. Először is el kell választani egymástól az ásatásból előkerült és az ujabbkori (recens) anyagot. Természetesen határesetek előfordulnak. E két nagy csoporton belül további elkülönítésre is kerülhet sor, aszerint, hogy a kérdéses bőrtárgy milyen állapotban kerül konzerválásra. Ebben a dolgozatomban ásatásból előkerült bőrök konzerválásáról számolok be. Az első i- lyen munkám a balatonszentgyörgyi Csillagvárban talált, a Balatoni Muzeum anyagát képező mintegy 30 db cipő-, csizma-, bocskorrész konzerválása volt. Ez a bőranyag ugyan nem volt ásatási eredetű, azonban állapota teljesen hasonló volt a földből előkerült bőrökével. Anyaga rendkívül száraz, kemény és törékeny volt. Ebben az esetben a munka.sürgős volt, ezért hosszadalmas kísérletekre nem volt lehetőségem, hanem egy előző elgondolásom alapján kezdhettem el dolgozni. Első teendő a tisztítás és feláztatás volt. A cipőket zsiralkoholszulfonátos vízben áztattam addig, amig a ráragadt port, piszkot kefével könnyűszerrel el nem távolithattam. A zsiralkoholszulfonátos viz rendkívül sok szennyeződést oldott ki a bőrből. A vizet többször cseréltem addig, amig az már nem szineződött el tovább. A megtisztított bőröket alkoholba helyeztem kb. 1/2 órára. Ezután formájukat helyreállítva szárítottam azokat. Miután megszáradtak, vékonyan glicerinnel átkentem, majd szikka- dás után a következő anyaggal locsoltam meg: 2 rész törökvörösolajat, 1 rész pataolajat és 1/5 rész lanolint 10 rész vízben jól elkevertem; keverés közben a keveréket 60 C°-on tartottam. Miután az anyagok nem váltak már