Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Szalay Zoltán: Régészeti és történeti eredetű bőr lábbelik konzerválása

je nedves földben, sőt kutban maradt meg. Plenderleith is megemlíti, hogy gyakran talál19

nak nedves földben, mocsarakban bőrmaradványokat. Ezekből nyilvánvaló, hogy a hidrolízishez nem elegendő csak a viz hatása: feltétlenül szükséges valamilyen más tényező közrejátszása, ami elősegiti a hidrolízist. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a viz önmagában konzerváló anyaga a bőrnek. Valaminek még közre kell működnie ahhoz, hogy a bőr elsősorban a nedves földben maradjon meg. Hogy ezt vizsgálatokkal eldönthessük, minden feltárt régészeti bőranyaghoz mellékelni kell - a majdani vizsgálatra - a környező anyagból (föld, viz), megjelölve - föld esetében - hogy az száraz vagy nedves állapotban volt a feltárás pillanatában és a bőrlelet a föld felszíne alatt milyen mélységből jött elő. A teljes anyagvizsgálat után következő összehasonlitás feltétlenül közelebb visz e probléma megoldásához. Ezek szerint a viz romboló hatását egyéb romlási faktorok segítik elő, vágj' indítják meg. Későbbiek folyamán azonban látni fogjuk, hogy ez viszonos, mert a többi romlási tényező hatásában a nedvesség lényeges szerepet játszik.

„ 20 Romlási faktor a bőr pH értéke is, ez viszont szoros összefüggésben van a nedvességgel.

Mint láttuk, a nyers bőr - mig kikészítik - sok műveleten megjr keresztül. E műveletek nagy része kémiai természetü:savas vagy bázikus kezelések váltják esetleg egymást. Múzeumi gyakorlatban elterjedt az a felfogás, hogy a bőr savassága az egyik fontos tényezője a bőr romlásának. Ilyen formában - ha ismerjük a bőr feldolgozásának menetét - nem is tételezhetjük fel, hogy a bőr savassága saját romlásának oka lehet. E kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a problémát összefüggéseiben kell vizsgálnunk. A növényi .cserzé20

sü bőrök optimális pH-ja 3-5. E pH-értéknél legnagyobb a növényi cserzésü bor hidro- litikus stabilitása. A pH-érték emelésével - egy bizonyos fokon - bekövetkezhet a bőr de- tannizálődása és akkor a bőr visszaalakulva nyersbőrré, teljesen védtelen lesz a nedvességgel szemben, ami a kollagén hidrolíziséhez - teljes lebomlásához - vezethet. Lollar idézett munkájában megemlíti, hogy a talajinfuziók és más alkalikus források a bőr romlásának okai lehetnek. Ennek látszólag ellentmond az a tény, hogy Magyarországon a legtöbb bőrlelet alkálikus talajból kerül elő. Ilyen körülmények között fennállnak azok a faktorok, amelyek a bőr romlásának okai lehetnek, a romlás mégsem következett be vagy csak részlegesen. Ugyanakkor látszólag kedvezőbb körülmények között viszont a teljes romlás bekövetkezik.- 149 -