Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Szalay Zoltán: Régészeti és történeti eredetű bőr lábbelik konzerválása
- 150 Mindez azt bizonyítja, hogy önmagában egy-egy romlási faktor nem hatásos, hanem csak többnek egyidőben való találkozása alakítja ki a romlást okozó helyzetet. A romlás láncreakció formájában zajlik le: a romlást folyamatában és összetettségében kell vizsgálnunk, mert az egyes faktorok pontosan meghatározott sorrendben fejtik ki hatásukat. Térjünk vissza a bőr pH-ja természetére. Nem minden bőr jellege savas: pl. a formaldehides bőrök optimális pH-ja 7-8, de ilyen bőrökkel múzeumi gyakorlatban ritkán találkozunk, múzeumi konzerválásnál azonban annál inkább. Több könyv ajánlja, mások meg ká21 rosnak tartják. Plenderleith kifejezetten károsnak tartja ezt a módszert, mint amely 22 23 megkeményiti a bőrt. Hegyi Zoltán, Rathgen bőrleletek ideiglenes kezelésére ajánlja. Korábban magam is használtam több esetben sikerrel. A formaldehid vizes oldata -formalin - használatának kettős indoka lehet: egyrészt a további biológiai romlást akadályozza, másrészt cserző hatása van. Ha az utóbbira - meghatározott esetekben - nincs szükség, tehát csak a fertőtlenités indokolt (biológiai romlás megakadályozása), thymolt használjunk, mert a formalin a savas cserzésü bőrök pH-ját nem kívánt irányban eltolja és a barkát törékennyé teszi. Ha a formalin cserző hatását akarjuk felhasználni, pH értékét természetesen bázikns irányba kell eltolni. Figyelembe vehetjük a formalinos cserzést tim- sós cserzésü bőrök konzerválásánál, mert ezeknél a formalinos cserzés nem változtatja meg a bőrök eredeti karakterét. A tapasztalat szerint barkával rendelkező bőrleleteknél a formalin használata kockázatos. Hollub János - akivel erről a témáról alkalmam volt beszélni - határozottan ajánlja timsós cserzésü bőrök kezelésére, mivel a földben a timsó hamarosan kilugozódott és igy az eredetileg timsós bőr pőrévé alakult vissza. Újabb timsós kezeléssel a kérdés nem oldható meg, mivel ennél a jó eredmény eléréséhez szükséges a bőr erős mechanikai megmunkálása is, ezt a tortúrát azonban egyetlen ásatási eredetű bőrlelet sem bimá már ki. A növényi cserzésü bőröknél a romlás fokáról tájékoztat a pH érték, mert a 3-4es érték alatt vagy 8 fölött a bőr minősége feltétlenül romlik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a bőr stabilitása a cserzőanyag minőségének is a függvénye. A növényi cserzőanyagok nem egységes vegyületek, tekintve, hogy a nyersanyag-forrás rendkívül változó. A romlási faktorok szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk a növényi cserző anyagól at: pirogallol és pirokatechin csoport. Lollar Leather cimü említett cikkében hivatkozik Cheshi- 24 re-re, aki rámutat, hogy a fenolok maguk is oxidálhatják a proteineket. Kisch úgy t
