Magyar és orosz tanítási nyelvű polgári iskola, Munkács, 1941

5 a magyar nyelv és irodalom., továbbá a nyelvi fogalmazáslanílás időszerű és korszerű kérdéseit tette tüzetes ismertelés tárgyává. Megállapítolta az irányelveket és követendő módokat, melyek a tanítás, nevelés és az isko. lai élet szellemében egyöntetűséget biztosítanak. A második módszeres értekezleten Antalószky Demeter r. tanár: Fizika és mezőgazdaságtan a munkaiskolában cimmel. Az első nevelési tárgyú értekezleten Luták László r. tanár: Iskolai nevelésünk a leventeoktatás előkészítésében cimen, a második nevelési tárgyú értekezleten Dzámka Simon r. lanár : Az akarat nevelése cimen világított meg igen sok gyakorlali szempontból ériékes problémát. 2 ) A tanári kar tanító» és nevelő munkája, a.) A tanilást a f. tanévben is-az épület katonai megszállása mialt—későbbi időben, szeptember hó 23.án kezdlük meg. Az ebből és a csökkentett tanári létszámból eredő nehézségek ellenére a Tanterv- és utasítások szellemében készült és jóváhagyott tanmenetekben megjelölt anyagot elvégeztük. Nevelésünk és oktató munkánk központi irányelvét a magyar szellemiség, kullurkincsek és történelmi eszmények iránti intuíció, érzelmi és akarati értékek felébresztése, tudatosítása, elmélyítése és állandósítására való törekvés jellemezte. Nevelő-oktatásunk terén az iskolai, illetőleg tanári feladatokat átfogó elsődleges célkitűzésűnkben az ifjúság intellektuális és erkölcs, jellembeli felszerelése foglalta el a kérdések fontos, ságához méltó helyét. A kellős feladatról sohasem feledkeztünk meg : a ruszinságban szunnyadó népi értékek és szépségek müvelése mellett biztosítani az alkotó eleven történelmi erők és tradíció folyomatosságát, a helyes történeti szemlélet és kritikai érzék kialakítását, mely mind a múltban, a magyarsággal vállalt közös megpróbáltatások es felemelke. dések századaiban, mind a jelenben biztosította a szenlistváni birodalom, ban való termékeny és testvéri együttélést és kincseink fennmaradását. b) Valláserkölcsi nevelés. A valláserkölcsi kötelességek tudatosítása, elfogadtatása és a hitélet őszinte bennsőségének az elmélyítése tekintetében a hitoktatók rendszeres és lelkes munkásságán kívül a tanári testület minden tagja a maga példás hitéleiével állított követendő példát a tanulóifjúságnak. A húsvéti időszakban hitelmélyítő lelkigyakorlatot, ille. lőleg "csendes nap„-okat tartottak a növendékek saját felekezetük szertartásainak megfelelően. c) A tanulóifjúság hazafias szellemben való nevelése céltu. datos, megállapított elvek alapján terveszerüen folyt. Szent István biro. dalmának Európa ütköző zónájában betöltölt missziójának és a ruszinság. пак a Kárpátok övezetében a magyarságéval párhuzamosan futó sors. közösségének és történeti szerepének kidomborítása a lajalitást. a testvéri egynemű nemzetszemlélet elmélyítését szolgálta. E cél szolgálatába állítottuk a nemzeti, nagy egyéniségek .köré csoportosított ünnepi megnyilatkozásokat, méltatásokat és az Önképzőkörök terv. szerűen irányított munkarendjét. Az évmegnyítót az épületnek katonai megszállása mialt csak szeptember 23.án tarthattuk meg. Október 6.án az Aradi vértanuk emlékének hódoltunk Október 31-én a hősök temetőjét díszítették fel tanulóink nemzelí hivatástudatot elmélyítő tárgy, sorozattal emelve az ünnep bennsőségét. November lO.én ünnepi keretek között ünnepeltük meg a felszabadulás évfordulóját. A március 15.iki ünnep központjába a magyar Szabadságharc heroikus lelkületét és első«