Zsidó gimnázium, Munkács, 1941

A magyarországi ORT-Bizottság m. t. tagjainak: Dr. Boda Ernő, m. kir. kormányfó'tanácsos, Alapi Béla, ny. ügyvezető igazgató, Dr. Deutsch Adolf, iskolaigazgató, Halász Béla, ny. vezérigazgató, Elek Szilárd, oki. mérnök, Halasi Fischer Ödön, kereskedelmi főtanácsos, Matzner Hugó, igazgató és Dr. Pásztor József, ny. felsőkereskedelmi iskolai tanár uraknak ezúton is hálás köszönetünket tolmácsoljuk azért a nagylelkű támogatásért, mellyel a műhely anyagi ellátását biztosítják. Harmadik örvendetes tényező is elősegítette ezévi sikeres munkán­kat. Műhelyeink keretei megnőttek, a rendelkezésre álló alagsori termek kevésnek bizonyultak. A fenntartó Iskolaegyesület a fémipari műhelyt átvitte a kezelésében lévő Joint épületbe, és itt célszerűen kibővítve megfelelő szép, tágas, világos teremben helyezte el. Az egyik kisebb helyiséget kovácsműhelynek rendeztük be, míg egy másik teremben esztergapadok és villamos-fúrógépek nyertek elhelyezést. Gimnáziumunk alagsorában lévő régebbi műhelytermeink újabb rendeltetést kaptak, az egyiket a játékkészítők számára alakítottuk át, a másikban asztalosmű­helyt építettünk ki öt gyalupaddal, tízszemélyes szerszámszekrénnyel és ugyanannyi asztalosszerszám készlettel. Műhelyeink gyarapodásának részleteivel évkönyvünk más részében foglalkozunk, a műhelyek belső munkájáról a rendkívüli tárgyak feje­zetében számolunk be. Egy dolog azonban még ide kívánkozik. Műhelyeink értékes és eredményes munkájának fényes bizonyítéka volt az a kiállítás, melyet purim alkalmából a műhelyben készült tárgyakból rendeztünk a Diák­kaptár keretében. Két legnagyobb termünkben tizenkét sátor telt meg a legkülönfélébb díszes kivitelű munkákkal, amint azt a kiállítás alkalmá­ból kiadott Vezető részletesen feltüntette. Százhatvanhét tanuló ötszáz­kilencvenkét munkadarabja került a látogatók elé, akik között a város több előkelő személyisége is megjelent. A közönség a rendkívüli hatás­tól lenyűgözve szemlélte a kis gyerekek csodálatos teljesítményét, és hathatós kifejezést adott megelégedésének s a látottak fölötti örömének. Mi itt jóleső elégtétellel állapítjuk meg, hogy az igazgatón, oktatókon és a munkában résztvett gyerekeken túl a kiállítás sikere részben a szü­lők érdeme is, mert megértették a műhelynevelésben rejlő nagy érté­keket, érdeklődésükkel, támogatásukkal egyengették ifjúságunk egész­ségesebb nevelésének útját. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom