Állami gimnázium, Munkács, 1911

íá talmas táborba tömöritette, amely tábor a jelen társadalom romjain akar egy uj világot, egy boldogabb, igazságosabb kort teremteni! Benne az eszméknek oly gazdagsága tárul elénk, mondja egy kiváló iró, mely szinte a csodával határos, kivált, ha elgondoljuk, hogy husz-harminc év között levő ifjú emberek irták. Ugyan mindent aforisztikusan, felszínesen érintenek, de a később kidolgozott rendszer összes tételei megtalálhatók benne. „A történelem voltaképen nem más, mint az elnyomók és az elnyomottak harca." Ezzel az általános kijelentéssel kezdte magyarázni a polgári osztály keletkezését, fejlődését. A mai történet a burzsoázia és proletariátus közötti harcnak története; az osztályok kialakulása a gazdasági javak bizonyos termelési és elosztódási viszonyainak eredménye, amelyek egyúttal a hatalmi viszonyokat is megszabják. A burzsoázia fejlődésének tetőpontja a nagyipar, mely minden politikai és gazdasági hatalmat ennek az osztálynak szolgáltat ki, s ugyanakkor megteremti a modern proletariátust, mely ennek a hatalomnak véget fog vetni. A proletariátus forradalmi osztály s a modern szociális mozgalom nem más, mint a társadalom ezen elemeinek szervezkedése arra a célra, hogy a burzsoázia uralmát megtörjék, s igy az uj társadalmi termelő erőket meghódítsák. Ezt azonban csak ugy érik el, ha eltörlik eddigi szerzési módjukat, azaz a magántulajdont és magántermelést, s helyébe a kommunizmust teszik. A kisiparos, a kiskereskedő, a kisbirtokos is ellensége a nagyiparnak, de csak reakciót óhajt, mig a munkásosztály a nagy gazdasági forradalmat várja. Ez a nagy gazdasági forradalom különbözteti meg a munkásság harcát az eddigi osztályharcoktól, melyek mindig lokálisak voltak és uj osztályharcokhoz vezettek. A proletáriátus osztályharca azonban egyetemes jellegű, mert az összes proletárság közös, a nemzetiségtől független érdekeit vetik felszínre és juttatják érvényre, s nem történhetik meg anélkül, hogy a társadalom egyszer s mindenkorra át ne alakuljon olyan módon, hogy a jövendőben az elnyomás és kizsákmányolás lehetetlen legyen. A munkásosztálynak első sorban politikai hatalmat kell szereznie, s mihelyt uralkodó osztály lett, államosítani fogja a termelési eszközöket. A Kiáltvány vége aztán ismét a munkásokhoz fordul: „A kommunisták nem titkolják nézeteiket, céljaikat. Nyiltan vallják, hogy céljaikat csakis a jelenlegi társadalmi rend erőszakos megdöntése utján érhetik el. Az uralkodó osztályok reszkessenek a kommunisztikus forradalomtól. A proletárok csupán láncaikat veszthetik el, de egy világot nyerhetnek. Minden ország proletárjai egyesüljetek!" Ezeket a gondolatokat találjuk kifejtve Marx későbbi összes müveiben, sokszor átalakítva, kiegészítve. Hogy pedig tiszta fogalmat nyerjünk Marx szocialista elméletéről, megpróbáljuk a marxismus alapfogalmait egy kissé bővebben kifejteni.